A Roszatom az atomenergia részarányát 2045-re 25%-ra kívánja emelni Oroszországban a jelenlegi 20%-ról és a Pakson is épülő nagy teljesítményű blokkok mellett az új fejlesztésű, kis teljesítményű moduláris reaktoraival (SMR) a későbbiekben az exportpiacokra is kilép – jelentette ki Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a XXVI. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

„A nukleáris ipar szerepe a technológiai szuverenitás biztosításában, a jövő technológiái” címmel megtartott plenáris ülésen Alekszej Lihacsov elmondta, hogy a jelenleg működő 11 orosz atomerőmű mintegy 29 GW-os beépített teljesítményével az orosz energiamix 20%-át adja.

A 2030-as évek közepére a tervek szerint 22-23%-ra növekszik az atomenergia részaránya Oroszországban a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően.

A Roszatom vezérigazgatója ezt részletezve kifejtette: a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kitűzött 2045-ös 25%-os részarány elérése érdekében a Leningrádi Atomerőműben a már működő két VVER-1200 típusú blokkhoz hasonló két egységet építenek, két blokk létesül a Kurszki Atomerőműben, bővítik a Szmolenszki és a Kolai Atomerőműveket, valamint egy újabb gyorsneutronos – nátriumhűtésű  – BN-1200-as blokk valósul meg Belojarszkban.

A tomszki régióban, Szeverszkben pedig már elkezdődött egy szintén negyedik generációs, folyékony ólóm hűtésű gyorsneutronos blokk, a BRESZT-OD-300-as építése, amelynek köszönhetően a világon először Oroszországban teljesül a nukleáris üzemanyagciklus zárása egy telephelyen belül.

Ezek a fejlesztések jórészt Oroszország középső részére koncentrálódnak. Utalva az angol rövidítéssel SMR-technológiára (Small Modular Reactor), azaz a kis- és  közepes teljesítményű moduláris reaktorok fejlesztésére Alekszej Lihacsov arról beszélt, hogy ez utóbbi fő terepe az Ural hegységen túli terület, azaz Szibéria, annak is az észak-keleti része, ahol az úszó atomerőmű után további SMR-technológiát használó kis erőműveket terveznek, javarészt az újgenerációs orosz atomjégtörők számára fejlesztett, 55 MW-os RITM-200-as reaktorok bázisán.

Van azonban az orosz állami atomenergetikai konszernnek más is a tarsolyában. A rendezvényen a Roszatom megállapodást kötött a csukcsföldi kormányzattal egy ennél is kisebb teljesítményű – 10 MW-os – Shelf-M kompakt atomerőmű létesítéséről, amely a Szovinoje aranylelőhelyet látja el majd energiával az évtized végétől. A kompakt energiatermelő berendezés üzemideje 60 év, mindössze 370 tonna tömege, a reaktort és berendezéseit egy 11 méter hosszú 8 méter átmérőjű kompakt hengeres tartályban helyezik el. Hajón szállítva a Self-M könnyen áthelyezhető egyik felhasználási helyről a másikra, ahol épp szükség van rá, az energiaigény függvényében pedig akár több egység is telepíthető egymás mellett.

Tervben van egy még kisebb, mindössze 400 kW-os mini blokk is, a Jelena-AM. Alekszej Lihacsov jelezte, hogy ezek a kis teljesítményű kompakt moduláris reaktorok referenciaként szolgálhatnak a későbbi exporthoz, miután a Roszatom rendelkezni fog a moduláris reaktorok széles skálájával.

Jelenleg a Roszatom 10 országban az új paksiakhoz hasonló 33 nagy teljesítményű blokkot épít. A világban kibontakozó atomreneszánsz kapcsán Mihail Csudakov, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgató-helyettese is felszólalt a plenáris ülésen és elmondta, hogy várhatóan megduplázódik a jövőben az atomenergiát használó országok száma: a jelenlegi 31 után a világ további 30 országa tervezi a belépést az atomklubba.

A szentpétervári rendezvényen a Roszatom által támogatott tanácskozás résztvevői a integrált gazdaságfejlesztési rendszer kialakításának kérdéskörével, valamint az atomenergetikai és más zöld energetikai projektek szerepével is foglalkoztak. A plenáris ülésen elhangzott, hogy a Roszatom a világ 60 országában van jelen, külföldi partnerei változatlanul érdeklődést mutatnak a technológiái iránt.

„Ma már egyre több ország kezdi megérteni, hogy a zöldenergiára való átállás lehetetlen az atomenergia nélkül, miközben a nukleáris energiát az állami taxonómiák szintjén szén-dioxid-mentesnek ismerik el” – jegyezte meg Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese.

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban is, hogy az atomenergetikai ipar fontos szerepet játszik a kapcsolódó iparágak fejlődésében. Anton Alihanov, a kalinyingrádi terület kormányzója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Roszatom és tagvállalata, a TVEL, Oroszország legnyugatibb területét választotta a lítium-ion akkumulátorokat és energiatároló rendszereket gyártó üzemének megépítésére.

Kirill Komarov ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Roszatom 10 éve lépett a külpiacokra és ez alatt a vállalatnak sikerült előnyt kovácsolnia abból, hogy nagyon szerteágazó kompetenciákkal rendelkezik. Így például a Roszatom a már említett energiatároló rendszerek piaca mellett új szereplő a logisztikában vagy az elektromos járművek beszállítói között.

Komarov példaként elmondta, hogy a Roszatom csúcstechnológiás termékeket gyárt az elektromos járművekhez és a vállalat készen áll ezen járművek alkatrészeinek akár 60%-át is előállítani, beleértve az akkumulátorokat, a villanymotorokat, az elektronikát, valamint a különböző polimer és a kompozit anyagokat.

A Roszatom a logisztikai fejlesztésekben is érdekelt. A világ egyetlen atomjégtörő flottájának üzemeltetőjeként fontos szerepet játszik az északkeleti átjárón, avagy oroszul az Északi-tengeri hajózási útvonalon a teherszállítás felfuttatásában.

Murmanszk és Sanghaj távolsága 7 ezer mérföld, míg a másik irányban Gibraltáron és a Szuezi-csatornán át a hajóknak12,5 ezer tengeri mérföldet kell megtenniük. Az Északi-tengeri hajózási útvonal biztonsága, működőképessége és fenntarthatósága egyre inkább nyilvánvalóvá válik.  Az új globális logisztikai útvonalon az év nagyobb részében a tengeri útvonal vastag jéggel borított, a Roszatom azonban biztosítani tudja a biztonságos hajózást – közölte a tanácskozáson Vlagyimir Panov, a Rosatom sarkvidéki fejlesztésekért felelős vezetője.