A február végén Moszkvában megrendezett Jövő Technológiái Fórumon a Roszatom képviselői bemutatták az állami vállalat tudósainak legújabb fejlesztéseit, megismerkedhettek a fórum résztevői a tudásintenzív iparágak helyzetével, és szó volt a vezető tudományterületek fejlődésének kilátásairól is.
A kiállítás egyik „sztárja” egy nyúl volt, a combartériájába mesterséges eret ültettek. Az ér-implantátumot a Roszatom tudósai egy szövetépítő berendezéssel állították elő. „Több mint egy hónap telt el a transzplantáció óta, a nyúl él, egészséges és összességében elég jól táplált” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin bemutatta az elnöknek annak az akkumulátorokhoz használt lítiumion-cellának a mintadarabját, amelyet 2026-ban kezdenek majd gyártani a Roszatom Moszkvai területen lévő óriás üzemében.
A standon a fórum résztvevőinek figyelmét egy szénszálas poliéder keltette fel, amelyet a Roszatom kompozit részlege a legújabb robotizált térbeli csőtekercselési technológiával készített. A látogatók megismerkedtek a kapszulázott radiofarmakonokat előállító üzem munkájával. Ez az üzem olyan biológiailag lebomló mikrogömböket állít elő, amelyek diagnosztikai és terápiás célú radionuklidokat tartalmaznak. Egy ezüstforgáccsal teli üvegedényben berillium volt. Ezt az elemet adják az űrhajók és rakéták ötvözeteihez, hogy még erősebbé és könnyebbé tegyék azokat.
A „Kilátások az anyagtechnológiában: termék – gyártás – megvalósítás” című ülésen Kirill Komarov, a Roszatom első főigazgató-helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója a siker legfontosabb tényezőjéről beszélt: „Nem lehet versenyképes új anyagokat kifejleszteni és az előállításukhoz szükséges technológiát létrehozni, ha csak a hazai fogyasztási piacra koncentrálunk. Globálisan kell versenyképesnek lennünk. És ebben a tekintetben az a siker, amelyet a Roszatom a globális atomenergiapiacon elért, vezérlő csillag számunkra az új anyagok fejlesztése során is.”
Megjegyezte, a Roszatom célja az, hogy a globálisan elérhető hasonló termékeknél magasabb színvonalat képviselő termékeket hozzon létre. „Ezt a megközelítést sikeresen megvalósítottuk a polimer kompozit anyagok területén, és más irányokba is elindulunk, a különleges fémek, ritkaföldfémek és additív technológiák felé.” – hangsúlyozta Kirill Komarov.
„Kötelességünk, hogy globális szinten legyünk versenyképesek”
Kirill Komarov
Fa Roszatom első főigazgató-helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója
Az „Anyagok az atomenergetikában” címet viselő ülésen Alekszandr Zvir, az Atomreaktorok Tudományos Kutatóintézetének termelési igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy miként állítják elő az intézet egyedülálló létesítményeiben a ritka izotópokat.
Pavel Piszkarjov, a Jefremov Elektrofizikai Berendezések Tudományos Kutatóintézete tudományos és kutatási osztályának vezetője a szabályozott termonukleáris fúzió során használt anyagokról beszélt. A tudósnak nincs kétsége afelől, hogy a közeljövőben az emberiség hozzáférhet a fúziós energiához. Pavel Piszkarjov egy orosz innovációt, egy volfrám-réz kompozit anyagot mutatott be, amit a fúziós kísérletekhez használt tokamakban használnak, jelenleg Oroszországban zajlik ugyanis egy olyan tokamak-projekt, melyben ezt az új anyagot is felhasználják.
Alekszandr Zserebcov, az Proriv (Áttörés) nevet viselő Roszatom-leányvállalat technológiai és anyagfejlesztési részlegének vezetője egy kiégett nukleáris fűtőelemeket újrafeldolgozó kompakt és robotizált létesítmény létrehozásáról számolt be. A pirokémiai műveletek – melyekben kloridok olvadékával dolgoznak – az agresszív közegnek fokozottan ellenálló anyagokat igényelnek. Az orosz tudósok ilyen anyagokat, cirkónium-oxid alapú kerámiákat fejlesztenek.
Az „Anyagok a holnap energetikájában” ülésen az előadók a hidrogén alapú energetika kilátásait vitatták meg. Uljana Zavorotnaja, a MISIS Tudományos és Technológiai Egyetem kutatója emlékeztetett arra, hogy a hidrogéncellák hatásfoka (60–80%) legalább háromszor nagyobb, mint a naperőműveké. A hidrogénnel működő járművek energiaintenzitása – azonos tömegméretek mellett – pedig 3,5-szer nagyobb, mint a lítiummal működő rendszereké. „Most van a hidrogén harmadik eljövetele, viharos sebességgel érkezik.” – mondta Viktor Medvegyev, az N2 Invest vezérigazgatója. Viktor Ilgiszonisz kijelentette: „A hidrogénenergetika gyors fejlődésére vonatkozó nagyon optimista előrejelzéseket már elég sokszor korrigálták.” Emlékeztetett a hidrogén előállításának és szállításának költségeire, és összegezte: mindez ma még nem teszi vonzóvá a hidrogén energetikát. Viktor Ilgiszonisz véleménye szerint a hidrogéntermelés környezetbarát jellegének javítása ígéretes lehet a helyszíni felhasználás és más iparágak technológiai folyamataiban való alkalmazás szempontjából.
A „Kvantumtechnológiák: a lehetőségek határán” című ülésen Jekatyerina Szolnceva, a Roszatom kvantumtechnológiákért felelős igazgatója kijelentette, hogy Oroszország kvantumugrással halad előre a kvantumtechnológiák fejlesztésében. Az ország, amely nem csatlakozott azonnal a kvantumversenyhez, mostanra felzárkózott a vezető pozícióért versenyzők közé. A következő lépés az lesz, hogy az elkövetkező években valós problémák megoldására kezdik majd használni a kvantumszámítógépeket és tágabb értelemben a kvantumtechnológiát. A Roszatom támogatja a kvantumtechnológiák fejlesztésében érdekelt felek összefogását. Jekatyerina Szolnceva hivatalosan is bejelentette, hogy idén júliusban nemzetközi konferenciát tartanak a kvantumtechnológiák témakörében.
