Idén az Atomflot azt ünnepli, hogy öt évvel ezelőtt felvonták a zászlót az Arktika univerzális atomjégtörőn. A jégtörő megjelenése új korszakot nyitott az atom jégtörők valamint a meghajtásukat biztosító, kis teljesítményű atomreaktorok és az Északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztésében.
Már a 2000-es években felmerült, hogy Oroszországnak a meglévő atomjégtörők mellett új, modernebb hajókra van szüksége. Ezekre elsősorban a nagy sarkvidéki nyersanyag-lelőhelyek feltárása és a termékeket szállító kereskedelmi hajók kísérése miatt volt szükség.
Az unoverzális atomjégtörőket au Iceberg tervezőiroda dolgozta ki 2009-ben. A korábbi megoldásokhoz képest a legfőbb újdonság a 175 MW hőteljesítményű RITM-200 reaktor alkalmazása volt, amelyet kifejezetten ehhez a jégtörőhöz fejlesztettek az OKBM Afrikantov tervezőiroda mérnökei és tudósai. A reaktor fő jellemzője az integrált kialakítás: a gőzfejlesztők a reaktorral integráltan helyezkednek el. Ennek köszönhetően a RITM-200 kétszer könnyebb és kompaktabb az elődeinél, ami javítja az atomjégtörő manőverezhetőségét és csökkenti a gépészet helyigényét a hajón és az üzemeltetése is gazdaságosabb.
Az Arktika másik sajátossága a kettős merülési mélység: a jégtörő képes változtatni merülését, ezért nemcsak az Északi-tengeren, hanem a folyótorkolatokban – a Jenyiszej és az Ob torkolataiban – is tud működni. A harmadik újdonság a magas fokú automatizáltság, amely miatt a személyzet létszéma is kisebb és egyszerűbb az üzemeltetése. A parancsoki hídról vezényelhető a reaktor és a hajtás, nincsenek külön helyiségek erre. A gépházban, egy négyszintes hatalmas térben, a felügyeletet a műszerek és a rendszeres bejárás biztosítja.
A Arktika főbb paraméterei: hossza 173,3 m, merülési mélysége kettős 10,5 m és 9,03 m, jégátjárhatósága akár 3 m. A nukleáris üzemanyag cseréjére 7 évente kerül sor. A tervezett üzemidő 40 év, a legénység létszáma 54 fő.
A kajüt – a tengerész otthona több hónapra, a szolgálatok közti pihenéshez – kényelmes és hangulatos, szállodai szobára emlékeztet. A kajütben minden megtalálható: külön fürdőszoba zuhanyzóval, munkaterület íróasztallal, televízió, kis hűtő, ágy, pihenőkanapé, valamint hely a személyes tárgyak tárolására. A jégtörőn van egy univerzális tornaterem, ahol focizni, kosárlabdázni- vagy röplabdázni lehet és akár asztalitenisz-versenyeket is lehet rendezni. Külön edőtermi rész szolgál a súlyzós edzéseket kedvelőknek, emellett a hajón szauna, uszoda és szolárium is található.
Az Arktika építéséről 2012-ben hoztak döntést. A jégtörőt 2013 novemberében kezdték el építeni, a hajó vízrebocsátása 2016. június 16-án történt. A atomjégtörőt a legendás előd Arktika jégtörőről nevezték el, amely az első olyan hajó volt, amely a felszínen elérte az Északi-sarkot 1977. augusztus 17-én. Korábban cask atomtengerealattjárókkal jutottak el az Északi-sarkra.
Az állami zászlót új Arktikán 2020. október 21-én vonták fel a hajóraMurmanszkban. Az atomjégtörő flotta Oroszország számára jelentős versenyelőnyt biztosít, bővítése hatalmas beruházást jelent a jövőbe, lendületet ad Oroszország valamint a régió gazdaságának fejlesztéséhez – jelentette ki korábban Oroszország miniszterelnöke, Mihail Misjusztyin.
Az Arktika öt éve biztosítja a hajók kíséretét az Északi-tengeri hajózási útvonal jéggel borított szakaszain keresztül, hozzájárulva az északi projektek fejlesztéséhez. A megépülésétől kezdve az Arktika 126 166 mérföldet tett meg a jégben és 677 hajót kísért a 2025 októberi adatok alapján.
Az Arktika megnyitotta az utat a 22220-as projekt alapján készülő atomjégtörők sorozatgyártásához. Az Északi-tengeri hajózási útvonalon jelenleg a Szibír, az Ural és Jakutföld jégtörők üzemelnek. Az első kettőt 2022-ben, a harmadikat 2024-ben helyezték üzembe. Jelenleg a Csukotka atomjégtörőt építik és folyik a Leningrá építése is és előkészület alatt van a Sztálingrád atomjégtörő építése is.
Fontos kiemelni, hogy a RITM-200 reaktor sorozatgyártása is megkezdődött. A Roszatom ezért már biztonsággal ajánlja megrendelőinek a kis teljesítményű atomerőműveket, szárazföldi és úszó kivitelben. További fejlesztési irány a 315 MW hőteljesítményű RITM-400 reaktor megalkotása, amely lényegesen meghaladja a jelenleg létező hajófedélzeti reaktorok teljesítményét. Két RITM-400 reaktorral szerelik fel a 10510-es projekt szerin készülő Oroszország atomjégtörőt. Ezek a reaktorok teljesítményük miatt saját neveket kaptak – “Ilja Muromec” és “Dobrinya Nyikitics” – az orosz eposz hőseiről. Az első RITM-400-at idén májusban, a másodikat szeptemberben gyártották le.
