A Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet 65. évfordulóját ünnepli. Az intézet, amely történelmileg sugártechnikai berendezéseket, radioizotóp-energetikai készülékeket és roncsolásmentes vizsgálóeszközöket gyárt, jelenleg a Brachium gamma-terápiás egység exportváltozatát fejleszti, szövetek és szervek biogyártásával foglalkozik, és titán implantátumok additív gyártásának előkészítésén dolgozik.
A Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézetet (korábban Össz-szövetségi Sugártechnikai Tudományos Kutatóintézet) 1960. október 6-án alapították. Ez az intézet látta el a sugártechnika és -technológiák területén a vezető szervezet funkcióit. Az intézet gyorsan növekedett. Az Össz-szövetségi Sugártechnikai Tudományos Kutatóintézetben tanulmányozták az ionizáló sugárzás hatását a különböző anyagokra és élelmiszerekre. Vizsgálóeszközöket készítettek, például gamma-defektoszkópokat – fém szerkezetek roncsolásmentes vizsgálatára szolgáló műszereket. Kifejlesztették aradioizotópos termoelektromos generátorokat, az RTG-ket. Ezeket kis teljesítményű eszközök tápellátásához használják, például az Északi-sarkvidéken és az űrben. Valamennyi radioizotópos termoelektromos generátort a Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézetben fejlesztettek ki.
A nukleáris medicina területén hosszú ideig egyetlen sorozatgyártott termék volt csak: az Agat gamma-terápiás egység, ami a következőképpen működik: az orvos és az orvosfizikus által kidolgozott sugárzási térképnek megfelelően izotópokat juttatnak mechanikus úton a daganathoz, és nagy energiájú gamma-kvantumokkal elpusztítják a daganatot.
1989-ben az intézetnek Szaranszkban nyílt meg egy fiókintézménye. Ott gyártanak Geiger-Müller mérőműszereket, amelyek inkább Geiger-számlálóként ismertek, valamint ionizációs kamrákat a neutronáramlás mérésére.
Ma a Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet fő kompetenciája a nukleáris technológiákat alkalmazó orvostechnikai eszközök fejlesztése és gyártása. A legfontosabb terméke a Brachium gamma-terápiás egység. A kismedencei szervek, valamint a mell, a nyelőcső, az orr-garat és a szájüreg kontakt sugárterápiájára szolgál. A Brachiumot már jelenleg is szállítják az orosz klinikáknak: így 2025–2026-ban 10 ilyen készülék kerül az egészségügyi intézményekbe.
Az intézet termelési kapacitása teljes mértékben kielégíti az orosz piac igényeit, ezért a Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet 2027 végére tervezi a készülék exportváltozatának gyártását. Ez saját gyártású, továbbfejlesztett paraméterekkel rendelkező szoftvert fog tartalmazni, méretei pedig körülbelül 20%-kal csökkennek. Az applikátorok – az izotóp bejuttatására szolgáló eszközök – is továbbfejlesztésre kerülnek. Megjelennek speciális átalakítók, amelyek segítségével importált applikátorokat lehet használni. Modernizálás után a fejlesztéseket bevezetik az orosz változatba is, a regisztrációs dokumentáció módosítása már megkezdődött.
A Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet egy 1,5 T mágneses indukcióval rendelkező mágnesesrezonancia-képalkotó berendezést (MRT) is fejleszt. Ezek az orvostudomány jól bevált eszközei a mindennapi gyakorlatban. A Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet az orosz piac 25%-ának ellátását tervezi, ami évente körülbelül 40 készüléket jelent. A tervek szerint az első három sorozatgyártott példányt 2027-ben szállítják le kísérleti jellegű üzemeltetésre. 2028-ban az intézet tíz MRI-t fog előállítani, 2029-ben pedig a teljes kapacitású termelés beindítását tervezik.
Az intézet legérdekesebb fejlesztési projektjei között szerepel az implantátumok additív gyártása. Ezen a területen a Roszatom komplex munkát végez: a por előállításától és a szoftver fejlesztésétől a végtermékig és a sterilizálásig. A Szecsenov Első Moszkvai Állami Orvostudományi Egyetemmel közösen a Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet befejezi az oszteotrop bevonattal ellátott implantátumok kifejlesztésére irányuló projektet. Az intézet szakemberei már elkészítették az implantátum beültethetőségét javító bevonatot. A közös projekt eredményeit egy additív gyártási technológiát alkalmazó, az egyedi és sorozatgyártott termékek gyártására irányuló beruházási projektben kívánják felhasználni. Jelenleg a beruházás pénzügyi és gazdasági modelljén dolgoznak.
Ezenkívül a Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet egy teljesen új irányzaton dolgozik a szövetek és szervek biogyártását. A tudósok már sikeresen hoztak létre bioprinteren egy nyúl vérereinek megfelelő szövetet. Azt sikeresen beültették az állat combartériájába. Az ilyen technológiák lehetővé teszik majd a jövőben a betegek sérült szöveteinek és akár szerveinek pótlását. Jelenleg a munkálatok ebben az irányban folytatódnak: a tudósok reményei szerint az új fejlesztéseket 2026 februárjában, a Jövő Technológiáinak Fórumán fogják bemutatni.
A Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet nem feledkezik meg a nukleáris műszergyártásról sem. Többek között bórkoncentrátum mérésére szolgáló műszereket gyártanak. Az indiai és orosz megrendelők kérésére ezeket is modernizálni tervezik. A szakemberek többek között azt a lehetőséget vitatják meg, hogy a jelek feldolgozására szolgáló egységet a forró zónából egy külön szekrénybe helyezzék át. Az intézetben azt is tervezik, hogy továbbfejlesztik a radioizotópos termoelektromos generátorokat (RTG). Ez a fejlesztés a északi-tengeri hajózási útvonal és az űr, elsősorban a Hold és a Mars további kutatásával párhuzamosan fog zajlani.
