A Balti Hajógyárban a gerincfektetéssel megkezdődött a “Sztálingrád” nevű hajó gyártása, amely a 22220-as projekt hetedik atommeghajtású jégtörője lesz. Üzembe helyezése után ez az atomjégtörő a tizenedegyedik egység lesz az orosz “Atomflot” kötelékében. Az ilyen típusú jégtörők egyedülálló képességekkel rendelkeznek: kettős merülésűek, ezért a szibériai folyók sekély vizű torkolataiban is használhatók és akár 3 méter vastag jégtorlaszt is képesek áttörni.
A hajót Sztálingrád városáról (ma: Volgográd) nevezték el. Ebben a városban és környékén 1942. július 17. és 1943. február 2. között zajlott a sztálingrádi csata – a második világháború sorsdöntő összecsapása a szovjet Vörös Hadsereg és a német Wehrmacht között, amely a Vörös Hadsereg győzelmével ért véget.
A jégtörő gerincfektetési ceremóniáját az “Uránusz” hadművelet kezdetéhez időzítették: 1942. november 19-én a szovjet Vörös Hadsereg Sztálingrádnál ellentámadásba lendült.
“Biztos vagyok benne, hogy az új “Sztálingrád” jégtörő méltón fogja viselni ezt a büszke nevet. Az Északi-sarkvidék zord körülményei között, a jeget törve népünk tehetségének, erejének és teremtő energiájának újabb szimbólumává válik, annak a képességnek a jelképe lesz, hogy a legmerészebb célokat tűzzük ki magunk elé és valósítsuk meg, valamint hogy a legnehezebb időkben is helyt álljunk” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a ceremónián.
“Önök azt a célt tűzték elénk, hogy az Északi-tengeri hajózási útvonal mentén hozzuk létre a transzarktikus szállítási folyosót. Ez hatalmas, bolygó léptékű feladat. Megoldása lehetővé teszi Oroszország vezető szerepének megerősítését és a nemzeti projektek megvalósítását a magas északi szélességi körökön, valamint megalapozza az Oroszországi Föderáció logisztikai szuverenitását” – mondta az elnökhöz fordulva Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.
A ceremónián a sztálingrádi csata egyik résztvevője, a 103 éves Pavel Vinokurov kapszulát adott át Alekszej Lihacsovnak Volgográd földjével. A kapszulát a jégtörő fedélzetén fogják őrizni.
A “Sztálingrád” külső megjelenése vörös-fehér színvilágú. A felépítmény oldalfalai fehérek, az elülső részen pedig egy pannó lesz látható: vörös háttéren a város-hős fehér csillaga. A csillagon pirosban jelenik meg a Volgográdban álló, a “Haza hív!” szobor sziluettje.
A “Sztálingrád” jégtörő vörös-fehér felépítményének kialakítása nemcsak esztétikai, hanem funkcionális feladatot is ellát: már nagy távolságból meg lehet különböztetni a Balti Hajógyárban épülő, azonos sorozatú “Leningrád” jégtörőtől, amelynek felépítménye homlokzata kék-fehér színvilágú.
“Óriási boldogság részt venni egy nukleáris jégtörő arculatának megalkotásában. Az a tény pedig, hogy a “Sztálingrádot” a Győzelem és az atomipar 80. évfordulójának évében kezdik el építeni, különös jelentőséget ad ennek a projektnek” – mondta az új jégtörő arculatának megtervezője, a Roszatom Kommunikációs Központ művészeti és dizájn osztályának vezetője, Vlagyimir Ruzsnyikov.
A “Sztálingrád” gerincfektetésekor a hajó készültségi foka már 4% volt – az első három szekciót már összeállították. A jégtörő némileg eltér elődeitől, miután a tapasztalatok alapján minden újonnan épülő hajón fejlesztéseket hajtanak végre. A 22220-as projekt fő jellemzői azonban megmaradtak: kettős merülésű kialakítás, a két RITM–200 típusú reaktor alkalmazása, valamint váltóáramú aszinkron villanymotorok a hajócsavarok meghajtására. Ezek a hajók akár 3 méter vastag jeget is képesek áttörni.
Jelenleg a Balti Hajógyárban további két 22220-as projektszámú nukleáris jégtörő épül: a “Csukotka” és a “Leningrád”.
A “Csukotka” jégtörőt már a kikötői próbákra készítik. Novemberben a Roszatom gépgyártó részlege a szerződésben rögzített határidőnél korábban befejezte a jégtörő mindkét reaktorberendezéséhez tartozó aktív zónák gyártását. Októberben a “Csukotkán” beemelték a tíz szekcióból álló, több mint 200 tonnás, nagyméretű felépítményblokkot, amelyben a jégtörő segédenergia-ellátó rendszerének rekeszei kaptak helyet. Ugyanebben a hónapban a helyére illesztették a fedélzeti felépítmény részeként a 300 tonnás lakófelépítmény-blokkot. A hajótest szerkezeteinek beépítése után a Balti Hajógyár szakemberei megkezdik a belső terek kialakítását: a kabinok, közösségi helyiségek, étkező, pihenőzónák és egyéb helyiségek berendezését.
A “Leningrádon” novemberben beszerelték a bal oldal tartalék dízelgenerátorát– ez az egység 38,5 tonnát nyom és teljesítménye 2000 kW. Ezt követően a jobb oldali dízelgenerátort is beszerelik. A hajó építési készültsége jelenleg 20%-os.
A nagyméretű blokkokat használó építési technológiára való áttérés jelentősen lerövidíti az atommeghajtású jégtörők építési idejét. Míg a sorozat első hajója hét év alatt készült el, a következő, a “Jakutia” kevesebb mint öt év alatt. A “Csukotka” esetében öt évre, a “Leningrád” és a “Sztálingrád” esetében négy és fél évre tervezik a kivitelezési időt.
A “Zvezda” hajógyárban ezzel párhuzamosan folytatódik az 10510-es projektszámú “szuperjégtörő”, a “Rosszia” építése is, amelyet 2029-ben terveznek üzembe helyezni.
Az atommeghajtású jégtörők biztosítják a kereskedelmi és egyéb célú hajók biztonságos áthaladását az Északi-sarkvidéknek az év nagyobb részében jéggel borított tengerein a transzarktikus szállítási folyosó mentén – Szentpétervártól Vlagyivosztokig.
Jelenleg Oroszország atomjégtörő flottája nyolc hajóból áll, amelyek közül négy a legújabb, 22220-as projekthez tartozik: az “Arktika” (2020-ban állt szolgálatba), a “Szibir” (2021), az “Ural” (2022) és a “Jakutia” (2024).
