A november végén Azerbajdzsánban megrendezett COP-29 fórumon kiderült, melyek lesznek 2024-ben a globális nukleáris ipar dinamikáját meghatározó fő trendek. Az atomenergia iránti érdeklődés növekszik: új atomerőművi projekteket jelentenek be és megoldásokat találnak a nukleáris projektek finanszírozására. Folytatódik a globális nukleáris ipar politikai beágyazódása. Ezzel párhuzamosan az orosz fél kezdeményezésére új integrációs lehetőségek jönnek létre.

Új érdeklődés

Megerősödik az atomenergia szerepe a zöld energiára történő átállásban. Kirill Komarov, a Roszatom első főigazgató-helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója a COP-29-en így nyilatkozott erről: „A Roszatom a világ számos régiójában tapasztalja a nukleáris technológiák iránti keresletet. Egyre több ország törekszik arra, hogy bevezesse a nukleáris energiatermelést, vagy növelje annak részesedését az energiamixben. A nukleáris energiatermelés kiépítését a termelési bázis megfelelő fejlesztésével kell társítani, hogy biztosítottak legyenek a nagy- és kisteljesítményű atomerőművekhez szükséges kulcsfontosságú berendezések, a szakemberképzés és a pénzügyi szektor támogatása.

Mindehhez az állam és a vállalatok közös erőfeszítéseire van szükség.” Kirill Komarov azt is megjegyezte, hogy az atomerőművek világszerte nemcsak alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátást, hanem energiabiztonságot is nyújtanak, mert megbízható áramforrást jelentenek évtizedekre előre jelzett kilowattóránkénti költséggel.

A fórumon közvetlenül is megerősítést nyert az atomenergia iránti növekvő érdeklődés. Hat ország – Kazahsztán, Kenya, Koszovó, El Salvador, Nigéria és Törökország – csatlakozott a 25 ország minisztereinek nyilatkozatához, és támogatta a globális nukleáris kapacitás megháromszorozását 2050-ig.

Ezt a célt egy évvel ezelőtt a dubaji COP-28-on fogalmazták meg. A nyilatkozat aláírói elismerik: „Az OECD Atomenergia-ügynökségének és a Nukleáris Világszövetségnek az elemzései hangsúlyozzák, hogy a telepített atomenergia-kapacitásnak meg kell háromszorozódnia ahhoz, hogy 2050-re globális szén-dioxid-semlegességet érjünk el.”

Fontos, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya azt is kimutatta, hogy a 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérésére vonatkozó különböző forgatókönyvek szerint az atomenergia-kapacitás 2020 és 2050 között több mint kétszeresére nőne, és hogy a nukleáris termelés csökkentése megnehezítené és költségesebbé tenné a szén-dioxid-semlegesség elérését.

Megjegyezzük, hogy Törökország már most is hozzájárul a nukleáris kapacitás megháromszorozásához. A Roszatom négyblokkos atomerőművet épít ebben az országban, amelynek összkapacitása 4800 MW. Az erőmű minden egyes blokkja egy-egy VVER-1200-as reaktorral működik.

Kazahsztán számára a kezdeményezés támogatása szintén nem csak afféle üres szólam. Idén októberben egy népszavazáson a kazahsztániak egy atomerőmű építésére szavaztak. A kormány szakbizottságot hozott létre, amely megvizsgálja valamennyi pályázó ajánlatát. Oroszország, amely régóta és sikeresen együttműködik Kazahsztán nukleáris iparával, többször is megerősítette, hogy kész orosz nukleáris technológiákat, szolgáltatásokat és oktatási támogatást nyújtani az új atomerőmű építéséhez.

Finanszírozási javaslatok

A nukleáris projektek finanszírozása összetett kérdés az iparág számára. A fukusimai baleset után a nukleáris terület hosszú ideig nem kapott támogatást a befeltetők részéről. Ez a helyzet csak nemrégiben kezdett változni, és ez a tendencia idén egyértelműen kirajzolódik.

Például a COP-29-en Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója egyetértési nyilatkozatot írt alá Odile Renault-Bassóval, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével. „Az EBRD-hez hasonló pénzügyi intézményekkel való együttműködés elengedhetetlen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőhöz szükséges beruházások bevonzásához, valamint annak biztosításához, hogy az atomenergia egyedülálló előnyei mindenki számára megfizethetők, biztonságosak és fenntarthatóak legyenek” – mondta Rafael Grossi.

Szeptember elején a New York-i Éghajlatvédelmi Héten 14 pénzügyi szervezet fejezte ki támogatását a nukleáris energiatermelés növelése és a nukleáris ipar egészének bővítésére irányuló hosszú távú célok mellett, hogy felgyorsítsák a tiszta villamosenergia termelésére történő áttérés folyamatát.

Az idei év azért is volt jelentős a nukleáris ipar számára, mert az IT-óriások – a történelem során először – kifejezték befektetési szándékukat. A Google például áramvásárlási megállapodást írt alá az amerikai Kairos Powerrel, amely egy 500 MW összkapacitású erőműpark telepítését jelenti (a megállapodás pénzügyi paramétereit nem hozták nyilvánosságra). Az Amazon 500 millió dolláros finanszírozási kört indított az X-energy részére. A Microsoft megállapodást írt alá a Constellation energiaipari vállalattal, hogy 20 éven keresztül áramot vásárol a Three Mile Island-i atomerőműből. Igaz, az erőművet újra kell indítani, amihez az első becslések szerint körülbelül 1,6 milliárd dollárra és hatósági engedélyekre lesz szükség.

Rafael Grossi – az EBRD-vel való aláírást követő – közösségi médiában közzétett bejegyzéséből ítélve azonban a pénzügyi közösség támogatása az atomenergia számára még mindig messze nem mondható elégségesnek: „A pénzügyi intézményeknek alkalmazkodniuk kell, és lépést kell tartaniuk a piaci igényekkel, és az atomenergia iránti kereslet egyértelmű. A COP-29 konferencia során az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai technológiák finanszírozásáról tartott rendezvényeken kiemeltem, hogy sürgősen tőkét kell mozgósítani a globális nukleáris kapacitás 2050-ig történő megháromszorozásához.”

Aktivitás Európában

Néhány évvel ezelőttig számos európai ország hűvösen viszonyult a nukleáris energiatermelés kérdéséhez, de mostanra változik a helyzet: konkrét projektekről van szó, amelyek pénzügyi támogatást kapnak. Európa a fent vázolt két tendencia megvalósulásának egyik szemléletes példája.

Például az EnergoNuclear (a Nuclearelectrica román energetikai vállalat leányvállalata) a COP-29 konferencián EPCM-szerződést írt alá egy amerikai, kanadai és olasz vállalatokból álló konzorciummal a Cernavodai Atomerőmű 3. és 4. blokkjának CANDU reaktorokkal történő megépítésére. A projekthez már találtak is forrásokat: az USA, Kanada és Olaszország több mint 7 milliárd dolláros exportfinanszírozást ajánlott fel.

Megerősítést nyert az is, hogy Lengyelország pénzügyi támogatást kap az ország első atomerőművének megépítéséhez. A feltételezések szerint a háromblokkos, amerikai AP1000-es reaktorokkal felszerelt atomerőművet Észak-Lengyelországban (a Balti-tenger partján) építik meg. Az amerikai Eximbank 17 milliárd dollárt, a lengyel kormány mintegy 15,7 milliárd dollárt ígért, az amerikai Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) pedig több mint 970 millió dollár értékben írt alá szándéknyilatkozatot. Az amerikai bankokkal kötött megállapodások azonban még csak előzetesek, és az összeg nem elegendő a 40 milliárd dollárra becsült beruházás megvalósításához.

A legkorszerűbb európai atomerőmű-építési projekt a magyarországi Paks II. Ezt a projektet a Roszatom valósítja meg. Két VVER-1200-as reaktorral készülő atomerőmű épül. Az alapozás előtt rengeteg munkát végeztek a helyszínen: a talajvíz bejutásának megakadályozására vízzáró résfalat építettek, a talajszilárdítás folyamatban van, földmunkákat és talajkiemelést végeznek, segédépületeket építenek stb. Az első betonozásra várhatóan 2025 első negyedévében kerül sor.

A korszerű reaktorok

A nukleáris közösség megosztására tett kísérletek folytatódnak. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság keretmegállapodást írt alá, amely lehetővé teszi a Negyedik generációs fórum (GIF IV) folytatását a korábbi megállapodás 2025. februári lejárta után. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy „Oroszországot kizárják a fórumon belüli további együttműködésből a nukleáris kutatás és fejlesztés terén”.

Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és különösen az Egyesült Királyság, amely a GIF IV-ben „vezető szerepet” kíván betölteni, lassan halad a valóban fejlett reaktortechnológiák létrehozásában és megvalósításában, a megállapodás csak kínos helyzetet teremthet. Az Egyesült Királyságban például jelenleg két reaktorblokk épül, amelyeket a francia EDF gyárt, és az ország már nem rendelkezik saját korszerű technológiával nagy kapacitású reaktorok építéséhez. Az Egyesült Államokban a Vogtle atomerőmű 3. és 4. blokkjának régóta húzódó befejezése után egyetlen atomerőmű sem épül.

A globális nukleáris ipar számára alapvető fontosságú, hogyan értelmezi a Roszatom a „IV. generáció” kifejezést. Az oroszországi Szocsiban, az Atomexpo fórumon idén áprilisban élénk vitát folytattak arról, hogy mi is ez valójában. Annak idején Alekszandr Loksin, a Roszatom új nukleáris energetikai megoldásainak fejlesztéséért felelős első főigazgató-helyettese azt mondta, hogy a IV. generáció nem reaktorokat jelent, hanem olyan rendszereket, amelyek megfelelnek a modern atomenergia két fő kihívásának, ami a hulladék minimalizálását és a természetes uránban rejlő energiapotenciál maximális kihasználását jelenti. Ebben a felfogásban épül a BRESZT-OD-300 reaktorral felszerelt kísérleti és demonstrációs energiakomplexum, mely az üzemanyag újrafeldolgozására, gyártására és újrafeldolgozására szolgáló modulokkal rendelkezik.

Kulcsfontosságú pillanat: A Roszatom kezdeményezte egy új atomenergetika-platform létrehozását. Októberben Moszkvában tartották a BRICS-tagállamok legnagyobb szakosodott vállalatainak és szervezetei vezetőinek első találkozóját. „Javasoljuk, hogy egyesítsük erőinket a BRICS Nukleáris Platform keretében – a nukleáris technológiák fejlesztését és alkalmazását támogató vállalatok, nukleáris szakmai közösségek és nem kormányzati szervezetek önkéntes szövetségében” – magyarázta a találkozón az új szövetség lényegét a Roszatom főigazgatója, Alekszej Lihacsov. Az új platform fő célja a legjobb gyakorlatok és fejlett megközelítések kidolgozása és végrehajtása a nukleáris technológiák békés célú energetikai és nem energetikai alkalmazásai terén a BRICS és BRICS+ piacokon, valamint mechanizmusok és modellek kidolgozása a nukleáris projektek ösztönzésére.

„Bízom abban, hogy a BRICS- és BRICS+-államok számára gyümölcsöző lesz az új szövetségen keresztül megvalósuló együttműködés” – támogatta annak idején a kezdeményezést Orpet Peixoto, a Brazil Nukleáris Iparfejlesztési Szövetség (ABDAN) felügyelőbizottságának elnökhelyettese.

A COP-29 ifjúsági ülésén a zöld oktatási technológiákról Tatjana Tyerentyeva, a Roszatom személyzeti főigazgató-helyettese egy nemzetközi mentorálási és együttműködési platformot mutatott be. „A platform egy olyan tér lesz, ahol a fiatalok megoszthatják tudásukat, álmaikat és véleményüket, találkozhatnak hasonlóan gondolkodó emberekkel, és akár vezető szerepet is vállalhatnak. A fiatal vezetők a holnap energetikai tájképének kulcsemberei, és lelkesedésükkel a legösszetettebb problémákat is meg tudják oldani” – mondta Tatjana Tyerentyeva, és meghívta az ülés résztvevőit az Atom Világhétre, amelyet 2025-ben az orosz nukleáris ipar 80. évfordulójának szentelnek.