Kelet-Európában egyre több ország gondolkodik nukleáris létesítmények létrehozásán vagy a meglévők bővítésén. A szakértők egyetértenek abban, hogy erre a folyamatos energiaellátás biztosítása és az éghajlati célok teljesítése érdekében van szükség. A nukleáris energiatermelés tekintetében Magyarország már most is az egyik vezető kelet-európai ország, és a térségben épülő új atomerőművek hosszú évekre megbízható zöld energiaforrást jelentenek majd.
Tavaly a magyarországi Paksi Atomerőmű 16 TWh villamos energiát termelt. Ez az érték az erőmű negyvenéves működése alatt a négy blokk együttes éves teljesítményét figyelembe véve az ötödik legmagasabb – közölte az atomerőmű üzemeltetője, az MVM. A NAÜ szerint Paks adja Magyarország teljes villamosenergia-termelésének csaknem felét.
16 TWh
a Paksi Atomerőmű termelése 2024-ben
A Magyar Nemzetnek adott interjújában Hárfás Zsolt mérnök és atomenergia-szakértő az atomenergiában rejlő lehetőségeket egy másik, Magyarország számára fontos áramtermelő forrással, a napenergiával hasonlította össze. Elmondta, hogy a napenergia-kapacitás drámai növekedése ellenére (a 2010-es 1,4 MW-ról 2025-re 7550 MW-ra) az atomenergia továbbra is nélkülözhetetlen Magyarország számára. „Ezen a télen a 7800 MW nap- és szélenergia-kapacitásnak csak töredéke állt rendelkezésre a „sötét szélcsend” időszakában illetve a rendszer új csúcsterhelése idején. A hazai áramtermelés két alappillére a paksi atomerőmű és a gázerőművek voltak” – mondta Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy az import tavaly mintegy 3700 MW-os csúcsot ért el, és 4300 olyan negyedórás időszak volt, amikor az import meghaladta a leendő Paks II. Atomerőmű kapacitását (2400 MW). Ez ismét megerősíti, hogy új erőművi blokkok építésére van szükség – véli a szakértő.
Hárfás Zsolt emlékeztetett arra is, hogy az ipari naperőművek pillanatnyi teljesítményét gyakran hasonlítják össze a paksi atomerőmű kapacitásával, ami nem helytálló. Tavaly a magyarországi ipari naperőművek 5,7 TWh villamos energiát termeltek, ami a teljes energiatermelés 16,7 százaléka. A naperőművek kihasználási tényezője 17,8 százalék volt, míg a 2000 MW névleges kapacitású paksi atomerőműé 90,3 százalék. Így az év során háromszor annyi energiát termelt, mint a naperőművek. Emellett a paksi atomerőmű két új blokkja évente mintegy négymilliárd köbméter földgáz felhasználását váltja ki, ezzel 17 millió tonna széndioxid-kibocsátás előzhető meg.
A Paks II. Atomerőmű építési területén befejeződött az 5. és 6. blokk nukleáris szigeteinek talajmegerősítése, és befejeződnek az 5. blokk munkagödrének földmunkái is. Hamarosan az 5. blokk nukleáris szigetének alaplemezébe beöntik az első adag betont, ami után a Paks II. Atomerőmű építése az EU legnagyobb nukleáris projektjévé válik.
Lengyelország nem újonc a nukleáris iparban: ebben az országban 1972 óta működik a híres lengyel tudós, Marie Skłodowska-Curie tiszteletére elnevezett Maria kutatóreaktor.
Idén januárban a lengyel kormány bejelentette, hogy több mint 15 milliárd dollárt szán az ország első atomerőművének megépítésére. A projekt teljes költségét 28 milliárd dollárra becsülik. Az építkezés a tervek szerint 2026-ban kezdődik, az üzembe helyezés pedig 2033-ra várható. Az atomerőmű helyszínéül a Balti-tenger partjához közeli Lubjatowo-Kopalinót választották.
„Lengyelország – ahol a villamos energia 70 százalékát szénből állítják elő – érdeklődése az atomenergia iránt teljesen indokolt, különösen a széntüzelésű energiatermelésre nehezedő növekvő nyomás, az olcsó vezetékes gázhoz való korlátozott hozzáférés és a korlátozott „minőségi” megújuló energiaforrások (elsősorban a tengeri szélenergia) miatt” – nyilatkozta Fjodor Veszelov, az Orosz Tudományos Akadémia Energiakutató Intézetének igazgatóhelyettese.
Tavaly a lengyel Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium közölte, hogy elvi döntés született egy második atomerőmű építéséről az országban a Patnów-Konin régióban. Szintén tavaly év végén Varsó arról számolt be, hogy egy harmadik atomerőmű építését is tervezik.
„Lengyelország három atomerőmű egymás utáni építését tervezi, melyek együttes kapacitása 9 GW lesz, és ez a helyes döntés. A szél- és naperőművek sikeresen kiegészíthetik az alapterhelést adó energiatermelést, de nem tudnak a jövő energiarendszerének gerincévé válni.” – jegyzi meg Igbal Gulijev, az MGIMO Nemzetközi Energiapolitikai és Diplomáciai Intézet igazgatóhelyettese.
„A szél- és naperőművek sikeresen kiegészíthetik az alapterhelést biztositó energiatermelést, de nem képesek a jövő energiarendszerének gerincévé válni.”
Igbal Gulijev
az MGIMO Nemzetközi Energiapolitikai és Diplomáciai Intézet igazgatóhelyettese
Szlovéniában a 730 MW teljesítményű Krško atomerőmű első és egyetlen blokkja 1983 óta üzemel. Szlovénia villamosenergia-szükségletének mintegy negyedét, a szomszédos Horvátország villamosenergia-szükségletének pedig mintegy ötödét fedezi a közös atomerőmű. Működési ideje 2043-ban ér véget. A szlovén hatóságok az erőmű második blokkjának megépítésén gondolkodnak. Robert Golob miniszterelnök tavaly bejelentette, hogy országos népszavazást kell tartani a kérdésről. A projektről 2027-ben vagy 2028-ban születik döntés. 2033 után Szlovénia teljesen fel akar hagyni a szén használatával, és addigra új nukleáris kapacitásra lesz szüksége: enélkül az ország importált villamos energiától való függősége eléri a 60 százalékot.
A Bloomberg tavaly arról számolt be, hogy a kelet-európai országok legalább 12 atomerőművi blokk építését tervezik, összesen mintegy 130 milliárd eurós költségvetéssel. A fő cél a karbonsemlegesség elérése.
„Az atomerőművi kapacitások fenntartására vagy akár azok növelésére irányuló tervek teljesen indokoltak, mivel az atomerőművek egyrészt a saját fogyasztók megbízható energiaellátásának fontos tényezői, másrészt az exportlehetőségek növelésének eszközei, harmadrészt pedig a villamosenergia-termelés szén-dioxid-intenzitásának csökkentését szolgáló eszközök az EU zöld menetrendjének megvalósítása keretében.” – összegzett Fjodor Veszelov.
