A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az 2025–2027-es időszakra vonatkozó előrejelzést adott ki a globális villamosenergia-ipar helyzetéről. Az ügynökség becslése szerint a globális villamosenergia-fogyasztás 2024-ben 4,3 százalékkal nőtt (2023-ban ez az érték 2,5 százalék volt), és a további években is átlagosan 4 százalékos éves növekedési ütem várható.
Az IEA előrejelzése szerint a következő három évben a globális villamosenergia-fogyasztás soha nem látott mértékben, 3,5 PWh-val (petawattórával) fog növekedni. Az erőteljes növekedés oka az ipari termelés fejlődése, a légkondicionálás elterjedése, az adatközpontok számának és kapacitásának növekedése, és általában a gazdaságok villamosítása világszerte. A növekedést az táplálja, hogy Ausztráliában, Kanadában, Japánban, Koreában, az Egyesült Államokban, Kanadában, és az Európai Unióban 2024-től kezdődően növekedett villamosenergia-fogyasztás. Ezekben az országokban 2009 és 2023 között csökkent a villamosenergia-kereslet.
évente 4%
az energiafogyasztás éves növekedése
Kína a világ legnagyobb villamosenergia-fogyasztójává vált. Ez az ország 2023-tól a globális fogyasztás több mint egyharmadát adja. Kína villamosenergia-igénye 2024-ben 10 PWh. 2023-ban és 2024-ben Kína fogyasztásának növekedése 7 százalékos. Az ország teljes villamosenergia-igényének mintegy 60 százalékát az ipar adja.
Kína a világ legnagyobb villamosenergia-fogyasztója
Az IEA előrejelzése szerint 2025 és 2027 között Kína villamosenergia-fogyasztása évente átlagosan 6 százalékkal fog nőni. A globális villamosenergia-igény növekedésének több mint felét (54%-át) Kína fogja adni. A következő három évben a fogyasztásnövekedés mintegy fele várhatóan az iparból származik majd: a hagyományos iparágak, valamint a fotovoltaikus modulok, akkumulátorok és elektromos járművek gyártása okozza a növekedést. A villamosenergia-fogyasztás a légkondicionálás növekedése, az elektromos járműpark bővülése, az adatközpontok és az 5G-hálózatok kiépítése miatt is növekedni fog. Továbbá Kínával kapcsolatban érdemes általában véve beszélni a villamosítás növekedéséről. A villamos energia részaránya a kínai végső energiafogyasztásban 28 százalék. Ez jóval magasabb, mint az Egyesült Államokban (22%) vagy az EU-ban (21%).
Érdekes megfigyelés: Kína villamosenergia-fogyasztásának növekedési előrejelzése meghaladja az ország GDP-növekedési előrejelzését. Míg az előbbit 6 százalékra becsülik 2025-re, addig az utóbbit 4 százalékra.
Indiában a villamosenergia-kereslet szintén növekedni fog a következő három évben. Az IEA becslése szerint az átlagos éves növekedés ebben az időszakban 6,3% lesz. Ez magasabb, mint a 2015–2024 közötti időszakban volt (5%). A légkondicionálás jelentős mértékben hozzájárul és továbbra is hozzá fog járulni a villamosenergia-fogyasztás növekedéséhez. 2030-ra India csúcsterhelésének akár egyharmadát is kiteheti. Érdekes módon az Indiára vonatkozó részben gyakorlatilag nem szerepelnek becslések arra vonatkozóan, milyen mértékben vesznek részt a gazdaság különböző ágazatai az energiafogyasztásban, ahogyan a Kínáról szóló elemzésben találunk erre vonatkozó adatokat. A szerzők a napi villamosenergia-fogyasztás elosztására vonatkozó hatósági politikára összpontosítanak, megjegyezve, hogy Indiában egyre nagyobb a kapacitáshiány az energiatermelésben.
Az Egyesült Államokban – ami Kína után a világ második legnagyobb villamosenergia-fogyasztója – a villamosenergia iránti kereslet 2024-ben 2 százalékkal nőtt. Egy évvel korábban 1,8 százalékos csökkenés volt. Az IEA prognózisa szerint 2025–2027-ben az USA-ban a villamosenergia-fogyasztás továbbra is 2 százalékkal nő majd. Egy évvel korábban az ügynökség szakértői a 2025–2026-os növekedést 1 százalékra becsülték. Az előrejelzés felfelé történő módosításának egyik fő oka az, hogy az adatközpontok szegmenséből származó kereslet erőteljes növekedése várható. A másik tényező az amerikai gazdaság egészének – különösen az ipar – növekedésére vonatkozó remények. „Arra számítunk, hogy a feldolgozóipar egésze, és különösen az új nagyfogyasztók, például a félvezetőgyártó vállalatok lesznek a kereslet növekedésének motorjai 2027-ig. Ezt a folyamatot a fűtési és a közlekedési szektor további villamosítása kíséri majd” – áll a jelentésben.
Az Európai Unióban a villamosenergia-kereslet kezd kilábalni. Az EU villamosenergia-fogyasztása 2022-ben és 2023-ban is 3 százalékkal csökkent. Az EU energiafogyasztása 2024-ben viszont 1,4 százalékos növekedést mutatott. Ezt a növekedést lakossági és a kereskedelmi szektor indukálta a hőszivattyúk és az elektromos járművek használatával. Egy másik tényező az adatközpontok fogyasztásának növekedése. „2024-ben az Európai Unió energiaigényes iparágainak villamosenergia-árai jóval a 2022-es rekordmagas értékek alatt voltak, és valamivel alacsonyabbak, mint 2023-ban. De még mindig átlagosan kétszer olyan magasak voltak, mint az Egyesült Államokban, és 50 százalékkal magasabbak, mint Kínában” – áll a jelentésben.
Oroszország villamosenergia-fogyasztása 2024-ben 1191,7 milliárd kWh volt, 3,1%-kal több, mint 2023-ban. A rendszerirányító szerint a villamosenergia-termelés 2024-ben 1,18 billió kWh-ra nőtt, ami 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Az orosz Energiaügyi Minisztérium szerint 2030-ig a villamosenergia-fogyasztás átlagos éves növekedése Oroszország egyesített energiarendszerében 2,11% lesz. A technológiailag elszigetelt területi energiarendszerekre vonatkozó előrejelzés ugyanerre az időszakra a villamosenergia-fogyasztás évi átlagos 2,23%-os növekedését feltételezi. A 2025-re vonatkozó fogyasztásnövekedési előrejelzés pedig 3% körüli értéket mutat. Ez nyilvánvalóan magasabb, mint az IEA 2025–2027-re vonatkozó becslése (1,5%). A rendszerirányító előrejelzése szerint a fogyasztás a Távol-Keleten fog a legerőteljesebben növekedni, évi 4,87%-os átlagos ütemmel. Oroszország 2030-ig 17,34 GW termelőkapacitás üzembe helyezését tervezi, ebből 3,85 GW kapacitást atomerőművek fognak szolgáltatni.
Az IEA becslése szerint az alacsony kibocsátású források fedezni fogják a villamosenergia-igény teljes növekedését 2027-ig: „A megújuló energiaforrásokból és az atomenergiából származó rekordmagas termelés várhatóan a teljes további globális keresletet fedezni fogja a következő három évben.”
A jelentés szerint az atomenergia-termelés 2025-ben újabb csúcsot ér el, és a következő két évben tovább növekszik, új rekordokat döntve. Az erőteljes növekedést a francia atomerőművek termelésének helyreállása, a japán blokkok újraindítása és új reaktorok üzembe helyezése okozza majd.
IEA: az atomenergia-termelés volumene 2025-ben újabb csúcsot ér el, és tovább növekszik
Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Roszatom vezető szerepet tölt be az atomerőműépítés exportjában. A Roszatom külföldi megrendelésekből álló portfóliójában 10 országban 39 – a megvalósítás különböző szakaszaiban lévő – blokk (köztük hat kis kapacitású blokk) található. Oroszországban a Roszatom három új blokkot épít.
„Emellett a nukleáris energiatermelés emelkedő tendenciája azt tükrözi, hogy ez a technológia erőteljesen visszakerült a politika napirendjére és egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen ez a technológia az alacsony kibocsátású energiarendszerek megbízható alapja egyre több ország számára” – áll az IEA jelentésében.
39 blokk
A Roszatom külföldi megrendelésekből álló portfóliója
Az IEA szakértői becslése szerint a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás 2025 és 2027 között stagnálni fog, miután 2024-ben 1 százalékkal nőtt. Ez valamivel alacsonyabb, mint a 2023-as 1,4 százalékos növekedés. Az IEA ennek a tendenciának az okait a megújuló energiatermelés fokozottabb használatában és a fosszilis tüzelőanyaggal történő energiatermelés csökkenésében látja. Az elemzett időszakban az EU és az USA kibocsátásainak csökkenését ellensúlyozza az Indiában és Délkelet-Ázsiában tapasztalható növekedés.
Az ügynökség szakértői úgy becsülik, hogy a széntüzelésű energiatermelés aránya 33% alá csökken. A gáztüzelésű erőművi termelés globális átlagos éves növekedése 2025 és 2027 között várhatóan 1% körüli lesz. A növekedés 2024-ben 2,6%-os volt. A gáztüzelésű energiatermelés Európában és Amerikában csökkenni fog, a Közel-Keleten és Ázsiában viszont növekedik majd.
A nagykereskedelmi villamosenergia-árak az EU-ban, Indiában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 2024-ben átlagosan mintegy 20%-kal csökkennek 2023-hoz képest. Ez nagyjából összhangban volt az energiaipari nyersanyagok világpiaci árának csökkenésével. A legtöbb régióban azonban az árak még mindig jóval a járvány előtti szintek felett vannak. Az utóbbi években a villamosenergia-piacok jellemzője, hogy a negatív nagykereskedelmi árak egyre gyakoribbá válnak. „A negatív árak általában a rendszer elégtelen rugalmasságát jelzik műszaki, szabályozási és szerződéses szempontból” – vélik az IEA szakértői.
A jelentés talán legérdekesebb része az időjárási események villamosenergia-ágazatra világszerte gyakorolt hatásáról szóló rész. Mint megjegyzik, a szélsőséges időjárási események – például viharok, aszályok és hőhullámok – 2024-ben széles körű áramellátási kiesésekhez vezettek. Január elején például több amerikai államban is kiterjedt áramkimaradások voltak a súlyos téli viharok miatt. Nyáron az Atlanti-óceánon hurrikánok zavarták meg az áramellátást, és súlyos károkat okoztak számos amerikai állam és karibi ország lakosainak. Az ausztrál Victoria tartományt is érintette a vihar, amely megrongálta az elektromos vezetékeket. A száraz időjárás világszerte csökkentette a vízerőművek teljesítményét, ami elsősorban Ecuadort, Kolumbiát és Mexikót érintette érzékenyen.
„Az ilyen események rámutatnak arra, hogy növelni kell az energiarendszerek szélsőséges időjárással szembeni ellenállóképességét” – áll a jelentésben.
Mivel a villamosenergia-kínálat és -kereslet egyre inkább időjárásfüggővé válik, egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a megújuló energiát hasznosító – tehát az időjárási eseményektől függő – erőművek csökkentett termelése egybeesik a szélsőséges hőség vagy a téli viharok miatt megnövekedett kereslettel. „Az elegendő diszpozicionálható kapacitás és tárolás, valamint más rugalmassági lehetőségek, például a keresletre adott válasz és a rendszerösszekötők fontos szerepet fognak játszani az ellátásbiztonság javításában.” – állapítja meg az IEA.
Van azonban egy másik megoldás is, az időjárás szeszélyeitől szinte független nukleáris energiatermelés fejlesztése. A Roszatom minden éghajlati zónában építi és működteti erőműveit, kicsiket és nagyokat egyaránt: az oroszországi Csukcsföld sarkvidéki jégtakarójától a bangladesi szubtrópusokig, az egyiptomi sivatagban, sőt a bolíviai felföldön is. Az orosz szakemberek az atomerőművek és kutatóreaktorok tervezése, építése és üzemeltetése során ügyelnek arra, hogy mind a meglévő, mind az előrelátható körülményeket figyelembe vegyék annak érdekében, hogy az orosz tervezésű projektek működőképesek legyenek teljes élettartamuk alatt.
