2025-ben az orosz nukleáris ipar 80. évfordulóját ünnepelte „Büszkeség. Inspiráció. Álom” – ez volt a mottó. Büszkeség az előző generációk eredményeire. Az ő példájuk ad inspirációt a jelenhez, a nukleáris technológiák új lehetőségeiről szóló álom megvalósításához. A Roszatom napirendjén van a kvantumszámítógépek létrehozása, az Északi-tengeri hajózási útvonal fejlesztése és a mélyűr meghódítása, és ami a legfontosabb: új projektek, amelyek közül a legfontosabbak a IV. generációs reaktorok, amelyek a zárt nukleáris üzemanyagciklus megvalósítását szolgálják.
A 2025-ős év legnagyobb eseménye az Atomenergetika világhét elnevezésű fórum volt, amelyen több mint 20 ezer ember vett részt 118 országból. Államfők és iparági szervezetek vezetői, szakértők, diplomaták, diákok, vállalatvezetők és sokan mások. A fórum keretében megrendezésre került Oroszország és a baráti országok nukleáris iparának eredményeit bemutató kiállítás, tudományos-oktatási maraton, valamint egy ifjúsági fesztivál. „Nem alaptalanul mondhatjuk, hogy ma csak Oroszország rendelkezik a nukleáris energetika teljes technológiai láncában a szükséges kompetenciákkal, és a biztonságuknak, valamint a külső hatásokkal szembeni ellenálló képességüknek köszönhetően az orosz tervezésű atomerőművek ma a legkeresettebbek a világon” – jelentette ki a fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök a rendezvényen.
Az évfordulós rendezvény látványtervét egy olyan kvantummechanikai modell ihlette, amely a kvantummechanika legújabb ismeretein alapul, azaz az atommagot körülvevő elektronok mind a részecskék, mind hullámok tulajdonságait mutatják. A kvantummechanikában ezt az elektronok valószínűségi sűrűségeként írják le. Ezért a kvantummechanikai atommodellek sokfélék és virágokra és lepkékre emlékeztető formációk.
A Roszatom kvantumprocesszorok létrehozásán dolgozik. A kvantumszámítógépekről részletesebben az AtomPro „A második kvantumforradalom” című podcast tájékoztat. Az év végén a kvantumprojektben részt vevő tudósok sikeres tesztkísérleteket hajtottak végre. Két tudományos csoport, amely ionokon alapuló kvantumprocesszorokat fejleszt (az egyik itterbium, a másik kalcium alapú), bemutatta a 70 kvantumbites kvantumprocesszorok prototípusait, és egy és két kvantumbites műveleteket hajtott végre rajtuk. Az itterbium ionokon alapuló prototípus magas műveleti pontosságot mutatott: az egy kvantumbites pontosság 99,98%, a két kvantumbites pontosság pedig 96,1% volt.
Néhány nappal később a Moszkvai Állami Egyetem Fizika Karának Kvantumtechnológiai Központ kutatócsoportja, amely szintén részt vesz a kvantumprojektben, 72 kvantumbitre növelte a rubídium egyedülálló, semleges atomjain működő kvantumprocesszor prototípusának méretét. A két kvantumbites művelet pontossága 94% volt.
A száz évre és annál hosszabb időtávon gondolkodás képessége az ágazat sajátossága. A Roszatom olyan atomerőműveket épít, amelyek tervezett üzemideje 60 év, ami meghosszabbítható. Az építést és a leszerelést figyelembe véve ez nagyjából egy évszázad.
Oroszországban a Roszatom állami vállalat hat, nagy teljesítményű III+ generációs atomerőművi blokkot épít. Megkezdődtek továbbá a Murmanszki területen található Kolai Atomerőmű 2-es kiépítés két blokkjának építési munkálatai is, innovatív, 600 MW teljesítménnyel rendelkező VVER-S reaktorokkal.
Bangladesben megkezdődött az üzemanyag betöltése a Ruppuri Atomerőmű 1. blokkjának reaktorába. Egyiptomban, az El-Dabaa atomerőműben beszerelték 1. blokk reaktortartályát. A 4. reaktortartályt leszállították az Akkuyu Atomerőműbe. Magyarországon megkapta a Roszatom az engedélyt a Paks II. Atomerőmű 5. blokk alapozására és az első beton öntésre. Megállapodások születtek nagy teljesítményű blokkok építéséről Üzbegisztánban és Kazahsztánban.
A világ nukleáris ipara számára legfontosabb projekt a IV. generációs rendszerek létrehozása. Szeverszkben (Tomszki terület) épül az ólom hűtésű BRESZT-OD-300 gyorsneutronos reaktorral szerelt atomerőművi blokk. 2025-ben a Roszatom szakemberei felszerelték a reaktor központi részének fémburkolatát (ide kerül a nukleáris üzemanyag) és a külső hájat. Elkészült az MNUP-üzemanyag (kevert urán-plutónium nitrid). Üzembe helyzeték az atomerőművi blokk analitikus szimulátorát, a teljes léptékű szimulátor komplex tesztelései sikeresen lezajlottak. Áprilisig zajlik a beállítás, majd Szeverszkbe szállítják.
A Roszatom a második IV. generációs blokkot a Szverdlovszki területen lévő Belojarszki Atomerőműben építi meg. Ez egy nátrium hűtőközegű BN-800 típusú gyorsneutronos reaktorral szerelt blokk lesz, az 5. a sorban. A előkészítő munkálatok már megkezdődtek. Kiválasztották az energetikai komplexum számára üzemanyagot gyártó vállalatot: a Bányászati és Vegyi Kombinátot, amely nagy tapasztalattal rendelkezik a MOX-üzemanyag (kevert plutónium urán-oxid) előállításában, amellyel a BN-1200M fog működni.
Az egész világ számára fontos továbbá az új, kis teljesítményű atomerőművi blokkok létrehozása. A Roszatom egy kis teljesítményű atomerőmű projekt fejlesztésén dolgozik Jakutföldön. Üzbegisztánban megkezdődtek az első külföldi kis teljesítményű atomerőmű blokk építésének földmunkái, itt RITM-200N reaktorok fognak majd működni. A Roszatom máris megkezdte az első reaktortartály nyersdarabjai gyártását az üzbég erőmű számára.
2025 decemberében a dagesztáni Novolakszki szélerőműpark első üteme megkezdte villamosenergia-termelését. Teljesítménye 152,5 MW. A második ütem után a szélerőmű névleges összteljesítménye 300 MW lesz. A tervezett átlagos éves termelés 879 millió kWh. A Roszatom szélerőműparkjának összteljesítménye elérte az 1,2 GW-ot.
A Roszatom leszállította az első komponenseket, a gondolákat, a generátorokat, a tornyokat és rotorlapátokat a Kok Moinok-i szélerőműpark építéséhez (Iszik-köl tartomány, Kirgizisztán). A szélerőműpark névleges teljesítménye 100 MW lesz.
Tanzániában a Roszatom elindította az uránfeldolgozó kísérleti üzemet a Nyota lelőhelyen (Mkuzu River projekt). Az üzemben az urán feldolgozási technológiákat tesztelik. A kapott adatok alapul szolgálnak egy évi 3000 tonna urán feldolgozására alkalmas komplexum tervezéséhez.
Oroszországban megkezdődött a Dobrovolnoje lelőhely kitermelése a Kurgani területen. A Dalur uránbányászati vállalat már elszállította az első urántermék-szállítmányt.
2025 novemberében megkezdődött a Sztálingrád atomjégtörő építése, amely a 22220-as projekt hatodik sorozatgyártású univerzális atommeghajtású jégtörő hajója. A projekt négy jégtörő hajója az Északi-sarkvidéken szolgál.
2025-ben 23 tranzitjáratot hajtottak végre az Északi-tengeri hajózási útvonalon (2024-ben 14-et), a szállított rakomány mennyisége 3,82%-kal nőtt és elérte a rekordot jelentő 3,2 millió tonnát. Fontos esemény: megtörtént az első konténeres tranzitjárat Kínából Európába az Északi-tengeri hajózási útvonalon. A konténerszállító hajó 25 ezer tonna rakománnyal mindössze 21 nap alatt tette meg az utat a kínai Ningbo és a brit Felixstowe között – szemben a 40 napos úttal, amelyet a déli útvonal választása esetén tett volna meg. Részletesebben az Északi-tengeri hajózási útvonalról – az AtomPro podcastban.
Egy másik fontos mutató: a Roszatom vállalatai 12 RITM sorozatú reaktort gyártottak eddig Oroszország atommeghajtású jégtörő flottájához. De még több szerepel a tervekben: különböző gyártási szakaszokban 14 reaktorberendezés van készülőben az atommeghajtású jégtörő flotta, valamint a szárazföldi és úszó atomerőművi blokkok számára. 2025-ben a RITM-200 komponenseinek gyártása során bevezették a 3D-nyomtatási technológiát. Additív technológiák segítségével állítottak elő egy szivattyúelemet, ami a hajó reaktorberendezésének része. Az additív technológiák alkalmazása a reaktorgyártásban tovább fog terjedni.
A Roszatom tudósai egy plazma-elektromos reaktív rakétahajtómű laboratóriumi prototípusát hozták létre, amely egy mágneses plazmagyorsítóra épül, és megnövelt tolóerővel (legalább 6 N) és fajlagos impulzussal (legalább 100 km/s) rendelkezik. Az impulzus-periodikus üzemmódban működő hajtómű átlagos teljesítménye eléri a 300 kW-ot, ami meghaladja az összes létező analóg teljesítményét. A hajtóművek lehetővé teszik az űrhajó nagyon nagy sebességre történő felgyorsítását, valamint lehetővé teszik a hajtóanyag-készlet hatékony felhasználását, tízszeresére csökkentve az üzemanyagszükségletet. Ilyen hajtóművekkel a Mars misszió időtartama 6–9 hónapról 30–60 napra mérsékelhető.
Ezenkívül a Roszatom olyan szénszálas anyagot fejleszt az űrágazat számára, amelyek hőmérsékleti deformációknak nincsenek kitéve, és amelyek izotrop és mezofázisú pekek alapján készülnek. Ez lehetővé teszi a speciális technológiákban alkalmazott kompozit anyagok tulajdonságainak minőségi javítását. A szénszálak egyedülálló tulajdonságai nagy keresletre számíthatnak olyan űreszközök létrehozásakor, mint a nagy műholdas rendszerek elemei; orbitális szerkezetek; szén-szén kompozit anyagokból készült hőelvezető rendszerek.
A Roszatom koordinálta a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) építési területére történő négy orosz tesztállvány közül az elsőnek a leszállítását, amelyek a jövőbeli berendezés kulcsfontosságú diagnosztikai elemeinek vákuum-, hő- és funkcionális tesztelésére szolgálnak. A következő szakasz a valós körülményekhez lehető legközelebb álló körülmények között végzett tesztelés. Az állvány az egyik legbonyolultabb és leginkább tudásigényes rendszer, amelyért a Roszatom felelős, és amely a Roszatom vezető szerepét tükrözi a magas szintű tudományos technológiák terén. Részletesebben az ITER projektről – az AtomPro podcastban.
A Roszatom nagy munkát végez annak érdekében, hogy a nukleáris technológiák az emberek és a környezet számára biztonságosak maradjanak. Ettől függ a nukleáris technológiák világszerte történő elfogadása.
Így például a Roszatom szerződést kötött a Belorusz Atomerőművel (Fehéroroszország) a létesítmény kiégett nukleáris üzemanyagának biztonságos kezeléséről. Ez a világ első olyan szerződése, amely a kiegyensúlyozott nukleáris üzemanyagciklus koncepcióját valósítja meg. Ez a hulladékok minimalizálását és az urán energiapotenciáljának maximális kihasználását feltételezi.
A Roszatom befejezte a folyékony radioaktív nátrium hűtőközeg feldolgozási technológiájának fejlesztését, amelynek célja a gyorsneutronos reaktorok biztonságos leszerelése. A technológia kulcsfontosságú előnyei: nincs gázkibocsátás, robbanás és tűzveszély, valamint rövid, és egylépcsős a folyamat.
A Roszatom tudósai sikeresen befejezték a nagy érzékenységű, a levegőben található xenon és kripton radionuklid-összetételét elemző prototípus tesztelést. Ennek rendeltetése az engedély néklküli nukleáris kísérletek nyomainak felderítése és az atomerőművekben bekövetkező balesetek észlelése. A tudósok emellett kifejlesztették a világ első olyan technológiáját, amely lehetővé teszi a három platinacsoport-fém kiégett nukleáris üzemanyagból történő egyidejű kinyerését. Ezek akadályozzák a nagy aktivitású hulladékok üvegesítését. A fémek kinyerése révén javul a kapott üveg minősége, amely így biztonságosabbá válik. Emellett az állami vállalatcsoport tudósai befejezték a folyékony sóolvadékos kutatóreaktor első tervezési szakaszát.
A 2025-ös év sikerei és eredményei nemcsak megerősítik a Roszatom pozícióját a nukleáris technológiák nemzetközi piacán, hanem általánosságban is növelik ezek globális elismertségét. A nukleáris technológiák biztosítják a megbízható villamosenergia-ellátást és elősegítik az új technológiai rend magvalósulását szolgáló és az atomenergetikát gyökeresen megváltoztató felfedezéseket, és javítják az életminőséget.
