A nukleáris üzemanyagok piacán egyre erősödő tendencia, hogy a globális gazdasági tér politikai széttagoltsága miatt a szereplők szeretnék növelni a termelést. A tendencia a természetes uránbányászat és a dúsítás terén egyaránt szembetűnő. Ám a nyersanyaghiány miatt a termelési mennyiségek növelése akadozva és késéssel halad. Ennek fényében a Roszatom növeli az urántermelését, és a különféle termékek szállításában erős pozíciót foglal el a nukleáris üzemanyagok területén.

Uránpiac

Az elmúlt hat hónap egyik trendje, hogy az urán spot piaci ára reagálni kezdett az esetleges ellátási zavarokról szóló hírekre. Korábban – még a világjárvány idején is – megnyílhattak és bezárhattak a bányák, a piac szinte alig reagált erre. Még a Nigéria – amely a WNA szerint a hetedik helyen áll az uránellátók sorában – ellen bevezetett bojkott sem izgatta fel a piacot 2023 júliusában. A bányák problémáival kapcsolatos hírekre való érzékenység tavaly ősszel jelentkezett először, amikor a Cameco közölte, hogy csökkentette a várt éves termelést. Ezután a fontonkénti 60 dollár alatti ár fontonként 70 dollárra ugrott és tovább emelkedett.

Idén januárban másodszor is megrázkódott a piac, amikor a Kazatomprom – a világ legnagyobb urángyártója – kénsavhiányt jelentett be. Ezután a fontonkénti 92 dolláros ár azonnal  106 dollárra ugrott, és az azóta eltelt egy hónapban nem esett 100 dollár alá fontonként.

Említsük itt meg, hogy a kénsav az in situ kinyerés kulcsreagense, amelynek segítségével a felszín alatti urán oldatba kerül, majd a felszínre emelkedik és koncentrátummá alakul. „Tekintettel a hazai fogyasztás és a műtrágyagyártáshoz szükséges kénsav iránti kereslet jelentős növekedésére az elmúlt években, a hazai piacon kénsavhiány alakult ki. A regionális piacokon is hiány tapasztalható a mezőgazdasági ágazat növekvő kereslete miatt, valamint olyan tényezők kombinációja miatt, mint az ellátási lánc megszakadása és a geopolitikai bizonytalanság” – fejtette ki a vállalat 2023-as éves jelentésében.

A társaság korábban az altalajhasználati szerződések volumenének 90%-os szintjét tervezte elérni 2024-re, de a jelentésben azt írta, hogy „a legtöbb bányavállalat urántermelési volumene a mínusz 20%-a lesz az altalajhasználati szerződésekben tervezett mennyiségnek.” A Kazatomprom becslései szerint a vállalat 100%-os termelési volumene (valójában Kazahsztán egészére vonatkoztatva) abszolút számokban 21–22,5 ezer tonna (2023-ban 21,11 ezer tonna) lesz. Részvételi részesedéssel arányosan – 10,9–11,9 ezer tonna (2023-ban 10,6–11,2 ezer tonna).

A Kazatomprom és a Cameco a világ legnagyobb urángyártói közé tartoznak, de nem csak ők küzdenek termelési problémákkal. Mindezek következtében az amerikai bányák termelése alacsony és instabil marad.

Az EIA szerint míg 2023 harmadik negyedévében az összes amerikai üzemben 27 ezer font volt a termelés volumene, addig a negyedik negyedévben 12,65 ezer fontra esett vissza. A legnagyobb mértékben a Smith-Ranch-Highland (10,83 ezer fontról 2,98 ezer fontra) és a Lost Creek (15,76-ról 6,52 ezer fontra) termelése csökkent. Az enCore Energy bejelentette, hogy megkezdi az urántermelést a dél-texasi Rosita projektben, az Energy Fuels pedig az arizonai és az utahi telephelyeken. Ezen bányák adatai azonban nem szerepeltek az EIA 2023. negyedik negyedévi jelentésében, ami arra utal, hogy a termelés a legjobb esetben is túl kicsi volt ahhoz, hogy szerepeljen a statisztikákban.

A francia Orano 2024 februárjában folytatta az uránkoncentrátum előállítását a nigeri Arlit bányában. Emlékezetünk szerint ott 2024 szeptemberében fogyóeszközök hiánya miatt szüneteltek a munkálatok, miután a szomszédos országok – elsősorban Benin, amelyen keresztül Nigerbe jutottak a szállítmányok – lezárták a közös határt. 2023 decemberének végén Benin – amelynek fő kikötője, Cotonou, bevételei meredeken csökkentek – feloldotta a tranzitblokádot. Az Orano megjegyezte, hogy a folytatás nagyon lassú.

Ráadásul Franciaországban 10 éves szünet után újraindult a regenerált uránból származó üzemanyag előállítása és felhasználása. Az újraindítás két probléma megoldásában segít: a tárolt regenerátum mennyiségének (és ennek következtében a tárolási költség) csökkentése, valamint az új üzemanyag-adagok előállításához szükséges természetes urán mennyiségének csökkentése, ami az uránhiány minimalizálására irányuló törekvés egyik mutatójának tekinthető.

Megállapítható tehát, hogy a termelési volumen növelése válasz a növekvő beszerzési volumenre, amelyet a természetes urán vásárlóinak az a vágya vált ki, hogy garantálják a fizikai szállítási mennyiséget, és csökkentsék az azonnali árak végső szerződéses árra gyakorolt hatását. Munkaerőhiány van, sok alkalmazottat el kellett bocsátani a szűkös években, amikor az uránbányászati cégeknek csökkenteniük kellett költségeiket és esetenként le kellett állítaniuk a termelést. Új szakképzett munkatársakat találni nem könnyű. Nincs elég reagens és komponens. Természetesen a problémák fokozatosan megoldódnak, de a folyamat nem halad gyorsan. A nehézségek megoldása – amint azt a gyakorlat mutatja – legalább egy negyedévet igényel.

Oroszországban a kereslet ingadozása miatt felmerülő nehézségeket naponta orvosolják. Ezért 2023 sikeres évnek bizonyult a Roszatomnál az uránbányászat szempontjából. A tervet 103%-ban teljesítették. Kénsavban nincs hiány a Khiagdánál és a Dalurnál, a Roszatom bányászati részlegének vállalkozásainál, ahol in situ kilúgozásos módszerrel bányásszák az uránt.

Az idei év fő feladatai a 6. számú bánya építésének folytatása (ez a Priargunszki Ipari Bányászati és Vegyipari Egyesület fő fejlesztési projektje (PIMCU, a Roszatom része, üzembe helyezése 2025-re van tervezve), a Namaru lelőhely (Khiagda) fejlesztése, valamint a Tetrakszkoje („Khiagda”) és a Sirondukujszkoje (PIMCU) lelőhelyek feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megszerzése. Egy másik feladat a tervezési és becslési dokumentáció kidolgozása a kitermelés elindításához az Elkon arany-urán lelőhelyen. Az elkoni uránérc-régió a készletek tekintetében a legnagyobb a világon. Korábban az ezen a területen található lelőhelyek nem kerültek fejlesztésre az alacsony árak és a kereslet, valamint az infrastruktúra fejletlensége és a távoli fekvés miatt. A gazdasági és politikai körülmények azonban megváltoztak.

Üzemanyagpiac

A nukleáris üzemanyag szegmensében egyes kormányok továbbra is olyan lépéseket tesznek, amelyek célja Oroszország különböző országok piacaihoz való hozzáférésének akadályozása és saját hiányzó kapacitások létrehozása. Ebben a tekintetben az Egyesült Államok a legaktívabb.

Így 2023. december végén az Egyesült Államok Képviselőháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 2028-tól megtiltja a dúsított urántermékek Oroszországból történő importját. A törvényjavaslat jóváhagyása esetén a szabályok 90 napon belül lépnek életbe, és 2040 végéig maradnak érvényben. A törvényjavaslatban azonban van egy kitétel: amennyiben Oroszországon kívül nincs más uránforrás, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma a külügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben behozatali engedélyt adhat ki.

Valamivel korábban, szintén 2023 decemberében 886 milliárd dolláros teljes támogatási összeggel életbe lépett a honvédelmi felhatalmazásról szóló törvény, amely szerint a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatalnak tervet kell bemutatnia a helyi amerikai urándúsító erőforrások létrehozására.

Az Egyesült Államok nagy figyelmet fordít arra, hogy saját erőforrásokat hozzon létre a kiváló minőségű, alacsony dúsítású urán (HALEU, 5–20%-os dúsítással) előállítására. Ez év januárjában az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma pályázatot tett közzé a HALEU előállítására szolgáló urándúsítási szolgáltatásokra vonatkozóan.

Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Bizottsága (NRC) december végén módosította a Global Nuclear Fuel – Americas (GNF-A) működési engedélyének feltételeit Wilmingtonban. A módosítás értelmében az üzem 8%-ig dúsított uránnal történő munkavégzésre is kapott engedélyt. Korábban a dúsítási határ 5% volt. Az NRC a GNF-A megfelelőségi tanúsítványt is kiállította, amely lehetővé teszi a társaság számára, hogy 8%-ra dúsított uránt tartalmazó nukleáris üzemanyag-csomagokat szállítson a vállalat RAJ-II szállítókonténerében.

Ám a magasabb dúsítású üzemanyag tényleges előállításával kapcsolatban sem minden egyszerű. Az 5B hengerek hiánya a Centrus (korábban hírhedt USEC) HALEU gyártásának akadálya lett. A cég szerződést kötött az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával, és a második szakasz részeként (2024 novemberéig) 900 kg HALEU-t kellett volna szállítania urán-hexafluorid formájában. E szerződés értelmében a minisztérium köteles konténereket biztosítani a centrifuga kaszkád kijáratánál átvett HALEU tárolására. A vállalat azonban csak néhány konténert kapott a gyártás megkezdéséhez, és az Energiaügyi Minisztérium késésekbe ütközött a további szállítások során is. „A centrifugák továbbra is működnek, de a HALEU mennyiségét, amelyet a második szakaszban a kaszkádból eltávolíthatunk, korlátozza a minisztérium által biztosított konténerek száma, ami nem biztosítja a 900 kilogrammnyi mennyiség szállítását.” Nyilatkozta Amir Wexler, a Centrus vezérigazgatója a 2023. negyedik negyedévi eredményeket követő konferenciahívás során.

Az Egyesült Királyság saját HALEU-gyártást is szándékozik létrehozni. A kormány 300 millió fontot kíván befektetni egy ilyen termelés beindítására.

Egyelőre azonban emlékeztetünk arra, hogy a HALEU egyetlen kereskedelmi szállítója a Roszatom. Ezenkívül a tények azt mutatják, hogy a termelés különböző szakaszaiban továbbra is rendkívül nehéz nélkülözni az orosz nukleáris üzemanyag-ellátást.

Így az amerikai Honeywell exportengedélyt kért, hogy 2028-ig 8,5 ezer tonna természetes uránt szállítson Oroszországba dúsítás céljából. Urenco A Nederland BV engedélyt adott ki a társaságnak szállított dúsított urán-hexafluorid szállítmányok fuvarozására 2027 februárjáig. A VVER-440-es reaktorokkal rendelkező európai atomerőművek tulajdonosai pedig nem sietnek lemondani az orosz üzemanyagról, bár azon dolgoznak, hogy diverzifikálják a más gyártóktól származó ellátást.

Az orosz szállítások nagy jelentőségét a nukleáris üzemanyagok globális piacán a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi a Reutersnek adott interjújában is hangsúlyozta: „Sok nyugati vállalat függ az oroszországi dúsított urán- és üzemanyag-ellátástól… Mindent összevetve, a Roszatom elleni szankciók életbe léptetése irreális és kivitelezhetetlen lenne. Az ilyen szankciók sok ország nukleáris iparát állítanák le.”

Az orosz nukleáris ipartól való függés csökkentése milliárdokba kerülne Európának – mondta –, és nem lát azonnali módot arra, hogy eltávolodjon az orosz készletektől. Még nagyobb kihívást jelent az infrastruktúra és az ösztönzők, valamint az urán iránti kereslet növekedésének kilátásai világszerte.

„Őszintén szólva úgy gondolom, hogy Oroszország inkább növelni fogja, mintsem csökkentené jelenlétét a globális urándúsítási piacon” – zárta nyilatkozatát a NAÜ vezetője.