A Roszatom kohászai megkezdték a magyarországi Paks II. atomerőmű reaktorának gyártását, amely a legújabb orosz tervek szerint készül. A gyártás megkezdését április végén indították el ünnepélyes keretek között az orosz állami vállalat első emberei, Jákli Gergely, a Paks II. atomerőmű elnök-vezérigazgatója és Szabó Péter, Paks város polgármestere. Utóbbi arról beszélt, hogy az erőműnek otthont adó térség új lendületet kapott a fejlődéshez.

Az első reaktoralkatrészek azok az öntvények, amelyekből a jövőben a VVER-1200-as reaktort gyártják majd. Ezek üres hengerek, amelyeket összehegesztenek.

Az alkatrészeket a szentpétervári AEM-Szpecsztal üzemben (a Roszatom része) gyártják, amelyben Európa egyik legnagyobb automatizált kovácsüzeme működik.

„Azon dolgozunk, hogy a paksi atomerőmű új blokkjai a 2030-as évek elejére rácsatlakozhassanak a hálózatra. Az ehhez szükséges munkálatok párhuzamosan folynak mind a paksi építkezésen, mind pedig Magyarországtól több ezer kilométerre, Szentpéterváron.” – jegyezte meg Jákli Gergely.

Vitalij Poljanyin, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke – a paksi atomerőmű építési projektjének igazgatója – emlékeztetett arra, hogy az atomerőmű építkezésén mostanra befejeződött a vízzáró résfal építése, a talajmegerősítési munkálatok pedig folytatódnak. „2024 végére tervezzük elérni az „első beton öntése” fázist, ami kulcsfontosságú esemény az atomerőmű építésében” – hangsúlyozta Vitalij Poljanyin. Megjegyezte, hogy a primerköri berendezések elkészítését 2028-ra és 2029-re tervezik, addigra a fő építési munkálatok már befejeződnek.

Paks fénykora

A Paksi Atomerőmű tavaly, 2023-ban ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Az erőmű négy – VVER-400-as reaktorral felszerelt – blokkja ma már Magyarország teljes villamosenergia-termelésének 49 százalékát adja. A magyar kormány azt tervezi, hogy a 2030-as évek elejére 70 százalékra növeli az atomenergia arányát a nemzeti energiamérlegben. Szabó Péter, Paks polgármestere a Sztrana Roszatom című lapnak elmondta, hogy az atomenergia elfogadottsága és támogatottsága rendkívül magas az erőmű helyszínének térségében (Tolna vármegyében). Pakson ez az arány eléri a 90 százalékot, az érték a várostól való távolság növekedésével csökken ugyan, de nem esik 70 százalék alá. „Az emberek belátják: az atomenergia tiszta és biztonságos. Ebben nagy szerepe van atomerőművünk stabil és balesetmentes működésének. Ráadásul a lakosság számára sokat jelent az energiaellátás, és ez ma Magyarországon nem valósítható meg az atomenergia-termelés nélkül.” – hangsúlyozta Szabó Péter.

Paks polgármestere elmondta, hogy az atomerőmű ma már nemcsak egész Tolna vármegye, hanem a környező régiók fő munkaadója is. A 18 ezer lakosú Pakson a fő gazdasági folyamatok és a foglalkoztatás is az atomerőműhöz kötődnek – részben azért is, mert számos – a városban bejegyzett – cég az atomerőmű rendszereinek, alkatrészeinek, blokkjainak javítására, karbantartására, üzemben tartására szakosodott.

A Paks II. atomerőmű növeli majd a nukleáris részarányt a régió munkaerőpiacán, nyilatkozta bizakodóan Szabó Péter. „Hamarosan érkeznek majd az építőmunkások és a mérnökök. Már megjelentek az új munkahelyek, a földmunkák előkészítése javában zajlik. Így teljes meggyőződéssel mondhatom, hogy az atomerőmű még évtizedekig a fő munkaadó lesz e vidék lakói számára.” – mondja Szabó Péter.

Paks polgármesterének becslése szerint az erőmű építése 5000–6000 embert hoz majd a városba. „Az önkormányzat vezetőjeként az a feladatom, hogy méltó körülményeket teremtsünk számukra a munkához, a megélhetéshez és a jó pihenéshez.” – mondta Szabó Péter. A városban bővítik a sportolási lehetőségeket, a tervek szerint új uszodát nyitnak. A művelődési ház rekonstrukciója folyamatban van. Hamarosan megkezdi működését az új atomerőmű építésénél dolgozó orosz anyanyelvű szakemberek gyermekeinek iskolája. „Általában szívesen látják az atomipari dolgozókat – csak jöjjenek ide dolgozni.” – mondta Szabó Péter polgármester.