Energiaipar 2050-ig: orosz értékelés
Feliratkozás hírlevélre
Feliratkozás
#278július 2024

Energiaipar 2050-ig: orosz értékelés

vissza a tartalomjegyzékhez

Az Oroszország Energiaügyi Minisztériumának felügyelete alatt működő Orosz Energiaügynökség (REA) kiadta „Forgatókönyvek a világ energiaiparának fejlődéséről 2050-ig” című jelentését (a továbbiakban: „Forgatókönyvek – 2050”). Hosszú idő óta ez az első nyilvános orosz előrejelzés a globális energiaszektor helyzetéről. A jelentés három forgatókönyvben mutatja be a modellezés eredményeit.

Számos trend szolgált előfeltevésként a 2050-es forgatókönyvekhez. Először is, az utóbbi években a globális üzemanyag- és energiakomplexum (FEC) szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése a közéleti és politikai diskurzus egyik legfontosabb témájává vált. Másodszor, az energiapiacok dinamikájára vonatkozó – különböző előrejelzésekben megfogalmazott – szakértői értékelések rendkívül széles skálán mozogtak. A 2050-es földgázfogyasztásra vonatkozó előrejelzések például 500 milliárd köbmétertől közel 8 milliárd köbméterig terjednek, a megújuló energiaforrások részaránya pedig 71 százalékponttal (13%-tól 84%-ig) tér el a különböző előrejelzésekben.

„Jelenleg fontos, hogy kialakítsuk saját jövőképünket, amely tükrözné a globális energiaszektor fejlődésének minden aspektusát, valamint nemcsak Oroszország, hanem más országok nemzeti prioritásait is.” – magyarázta köszöntőjében Alekszej Kulapin, az Orosz Energiaügynökség (REA) vezérigazgatója. A forgatókönyvek elkészítésekor alkalmazott megközelítés megkülönböztető jellemzőinek tartotta a feltáró jelleget és az elfogulatlanságot az előre megfogalmazott eredmény szempontjából, valamint azt a törekvést, hogy az előrejelzések közötti különbségeket különböző hipotézisekkel biztosítsák a különböző üzemanyag- és energiatípusok termelésére és fogyasztására vonatkozó technológiák kiválasztásával.

A „Forgatókönyvek – 2050” feltételezi, hogy a szén-dioxid-mentesítés a globális energiaipari fejlesztés elengedhetetlen feltétele lett. A cél egyértelmű, az annak eléréséhez vezető utak azonban eltérőek. Számos szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológia a fejlesztés korai szakaszában van. Ráadásul a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérésének költsége – amely a párizsi éghajlat-változási megállapodás egyik célja – meghaladja a globális GDP hat százalékát, ami más fenntartható fejlődési céloktól von el forrásokat. Mint a tanulmány megállapítja, a korábban közzétett forgatókönyvek nem számolnak teljes mértékben a szükséges pénzügyi erőforrásokkal.

A REA jelentés három forgatókönyvet tartalmaz. Az első a „Szokásos üzletmenet”, a második az „Észszerű technológiai választás”, a harmadik pedig a „Nettó nulla”. Ezeket a forgatókönyveket 11 makrorégióra dolgozták ki, amelyek közül az egyik Oroszország. A kiindulópont 2022, és a diagramok évtizedenként épülnek fel 2000-től kezdődően.

Általános helyzet

Összességében a primer energiahordozók fogyasztása 2022 és 2050 között a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyv szerint 37%-kal (18,6 milliárd tonna kőolaj-egyenérték – toe), az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyv szerint 15%-kal (15,7 milliárd tonna kőolaj-egyenérték) nő, és csak a „Nettó nulla” forgatókönyv szerint csökken 9%-kal (12,4 milliárd tonna kőolaj-egyenérték).

Az energiafelhasználásból és -termelésből származó CO₂- és metánkibocsátás 2050-re a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyvben 26%-kal (42 milliárd tonna CO₂-egyenértékre) nő, az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyvben 34%-kal (21,9 milliárd tonna CO₂-egyenértékre) csökken, a „Nettó nulla” forgatókönyvben pedig 74%-kal (8,6 milliárd tonna CO₂-egyenértékre).

Az egyik jól látható tendencia a villamosenergia- és hidrogénfogyasztás gyors növekedése. A villamosenergia-fogyasztás 2050-ig 87%-kal (3,8 milliárd tonna kőolaj-egyenértékre) nő a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyvben, 2,3-szorosára (4,9 milliárd tonna kőolaj-egyenértékre) az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyvben és 2,5-szeresére (5,4 milliárd tonna kőolaj-egyenértékre) a „Nettó nulla” forgatókönyvben.

A primer tüzelőanyagok és energiaforrások szinte valamennyi főbb típusa esetében egyértelmű tendencia rajzolódik ki. A szén, a folyékony szénhidrogének, a gáz és a bioüzemanyagok fogyasztása a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyvben a legmagasabb és a „Nettó nulla” forgatókönyvben a legalacsonyabb. A vízerőművek, a szélerőművek és naperőművek esetében éppen ellenkezőleg.

Nukleáris energiaipari előrejelzés

Az előrejelzés szerint az atomenergetikai szektorban nincs egyértelmű tendencia. Így a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyvben az atomerőművek által termelt energia felhasználása 2050-ben több mint 1,17 milliárd tonna kőolaj-egyenérték, az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyvben közel 1,13 milliárd tonna kőolaj-egyenérték, a „Nettó nulla” forgatókönyvben pedig mintegy 1,93 milliárd tonna kőolaj-egyenérték lesz. Mindazonáltal 2022-hez képest (0,7 milliárd tonna kőolaj-egyenérték) bármelyik forgatókönyv szerint növekedés következne be. Így az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyv szerint 2022 és 2050 között a globális atomenergia-termelés 56%-kal, míg a „Nettó nulla” forgatókönyv szerint 166%-kal növekedne. A „Nettó nulla” forgatókönyv szerint 2050-re a nukleáris energia iránti kereslet 71%-kal meghaladja az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyv szerinti keresletet.

„Az ok arra, hogy a nukleáris energiafogyasztás adatai magasabbak a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyvben, mint az „Észszerű technológiai választás” esetében azokban a pénzügyi korlátozásokban rejlik, amelyeket az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyv készítése során figyelembe vettünk. Nem szabad megfeledkezni az atomerőművi kapacitások fejlesztéséhez szükséges meglehetősen magas fajlagos tőkeberuházásokról. A „Szokásos üzletmenet” és a „Nettó nulla” forgatókönyvekben nincsenek ilyen korlátok, így az előrejelzésben az atomerőművek teljesítménye nagyobb. Ezt a tényezőt nem vettük figyelembe a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyvben, mivel nem szükséges, ha a következő 28 évben az energiaszektor ugyanúgy fejlődik, mint az előző 20 évben. A „Nettó nulla” forgatókönyvben nincsenek korlátozások, mivel az energiarendszert az időszakos megújuló energiaforrások nagyon magas arányával kell kiegyensúlyozni.” – nyilatkozta a Hírlevélnek Vlagyimir Drebencov, az Oroszország Energiaügyi Minisztériumának felügyelete alatt működő Orosz Energiaügynökség (REA) főigazgatójának főtanácsadója.

Regionális szempontból az „Észszerű technológiai választás” forgatókönyv szerint a nukleáris energiatermelés legnagyobb hányada Kínában történik majd, ez az ország ugyanis erőteljesen növeli kapacitását. A második helyen az USA és Kanada áll majd, ahol szintén jelentősen nő a termelés volumene. A harmadik helyen az Európai Unió és az Egyesült Királyság áll, ahol szintén növekedést prognosztizálnak. Jelentősen nőni fog az atomenergia-termelés Indiában, a termelés megjelenik az Eurázsiai Gazdasági Régió országaikban, és jelentősen bővül a Szubszaharai Afrikában (a Forgatókönyvek – 2050-ben használt kifejezés – a szerk.). Latin-Amerikában a termelés kismértékben fog növekedni. Oroszországban a nukleáris termelés 2030–2050-ben gyakorlatilag változatlan marad. A nukleáris termelés teljes mennyisége ebben a forgatókönyvben 2030-ban 0,8 milliárd tonna kőolaj-egyenérték, 2040-ben pedig valamivel több mint 0,9 milliárd tonna kőolaj-egyenérték lesz.

A „Nettó nulla” forgatókönyvben az arányok megváltoznak. Az „Egyéb Ázsia” régió (azaz a Kínán, Indián és az Eurázsiai Gazdasági Régión kívüli országok) fogja biztosítani a nukleáris termelés fő növekedését és volumenét. A Szubszaharai Afrika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, India és Oroszország jelentősebb növekedést fog mutatni. Oroszországban 2030-ban a nukleáris energiatermelés 60,87 ezer tonna kőolaj-egyenérték, 2040-ben 93,5 ezer tonna kőolaj-egyenérték, 2050-ben 120 ezer tonna kőolaj-egyenérték lesz. A nukleáris energiatermelés teljes mennyisége ebben a forgatókönyvben 2030-ban közel 1 milliárd tonna kőolaj-egyenérték, 2040-ben pedig mintegy 1,44 milliárd tonna kőolaj-egyenérték lesz.

Általános következtetések

Szinte valamennyi kutatócsoport – melyek előrejelzéseivel a Forgatókönyvek – 2050 szerzői összehasonlították eredményeiket – legalább három forgatókönyvet vett figyelembe a globális energiaszektor hosszú távú fejlődésére vonatkozóan. A „standard” készlet olyan forgatókönyveket tartalmaz, mint a „Szokásos üzletmenet” (BAU), az „Észszerű technológiai választás” (általában reform- vagy gyorsított reformforgatókönyvként emlegetik) és a „Nettó nulla” (szén-dioxid-semlegesség elérése 2050-re). A „Forgatókönyvek –2050” szerzői úgy vélik, hogy a rendkívül különböző forgatókönyvek egyhangúsága azt jelzi, hogy a globális energiaszektor szén-dioxid-mentesítésének konkrét útjai nincsenek meghatározva. Ez a bizonytalanság különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a különböző előrejelzésekben szereplő hasonló forgatókönyveket hasonlítják össze. Mindazonáltal észszerű bizonyossággal lehet beszélni bizonyos tendenciákról.

Az éghajlatváltozás erősödő, kimutatható hatásai lehetetlenné teszik, hogy az energetikai átmenetet megállítsuk, még az energiapiacok számára legkedvezőtlenebb években is (mint amilyen az idei év is). Ezért a „Szokásos üzletmenet” forgatókönyv szerint való haladás gyakorlatilag lehetetlen.

Másrészt a Forgatókönyvek – 2050 szerzőinek is erős kétségeik vannak a „Nettó nulla” forgatókönyv megvalósíthatóságával kapcsolatban. „Bármennyire is vonzó a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérése, az ehhez szükséges beruházások meghaladják a világgazdaság kapacitását, és komoly akadályokat gördíthetnek a társadalmi-gazdasági fejlődés nem kevésbé fontos céljainak (köztük az ENSZ 7. számú fenntartható fejlődési céljának) megvalósítása elé” – áll a jelentésben.

Az orosz szakértők a globális energiaszektor „Nettó nulla” forgatókönyvnél kevésbé radikális átalakítását tartják valószínűbbnek. Ennek jellemzői szerintük már most is láthatók. A végső villamosenergia-fogyasztás érezhető növekedése minden ágazatot érinteni fog: a közlekedést, a lakhatást, a közüzemi szolgáltatásokat és az ipart is. A hidrogén és a modern bioüzemanyagok szerepe a végső fogyasztásban szintén növekedni fog (bár kisebb mértékben). Természetesen a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya is növekedni fog. A megújuló energiaforrások részarányának növekedésével azonban a hálózat kiegyensúlyozásával és az alapterhelés (állandó) biztosításával kapcsolatos növekvő problémák, valamint a megújuló energiaforrások érezhetően magasabb tőkeintenzitása, a vízerőművek és a naperőművek sokkal rövidebb élettartamával együtt fenntartják a hagyományos energiatermelési módszerek iránti igényt. Ebben jelentős szerepet játszanak majd a szénmentes atomerőművek. Ugyanakkor a gáztüzelésű, sőt a széntüzelésű erőművek is hozzájárulnak majd az energiaellátáshoz.

A 2050-es forgatókönyvek szerzői szerint a hidrogén továbbra is a szén-dioxid-mentesítés egyik legdrágább módszere marad. Használata főként azokban a folyamatokban fog növekedni, ahol nincs kevésbé költséges módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.

Az orosz szakértők úgy vélik, hogy mivel gazdaságilag nem célszerű a hagyományos szénalapú energiaforrásokat túl radikálisan szénmentesekkel helyettesíteni, az ökoszisztémák abszorpciós képességét kell fejleszteni. Ez olyan technológiákat foglal magában, mint a szén-dioxid közvetlen megkötése a légkörből és a világóceánból. Ezek az intézkedések a Forgatókönyvek – 2050 szerzői szerint enyhíteni fogják a fejlődő országok számára a nemzetközi éghajlat-finanszírozás megoldhatatlan problémáinak terhét.

Az energetikai átmenet másik fontos következménye: a fosszilis szénhidrogénforrások iránti teljes kereslet csökkenése a globális kereskedelmet fogja csökkenteni. Az új típusú energiahordozók kereskedelme nem fogja ellensúlyozni a hagyományos energiahordozók, különösen a kőolaj kereskedelmének csökkenését, amely jelenleg többszörösen meghaladja bármely más természeti erőforrás kereskedelmét.

Végezetül, az orosz szakértők nem nullának, de rendkívül alacsonynak ítélik meg az áttörést jelentő technológiák (termonukleáris energia, energiaátvitel a Holdról stb.) kereskedelmi hasznosításának valószínűségét.