A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett egy jelentést a különféle energiaforrásokba történő befektetésekről. Az IEA szakértői azt vetítik előre, hogy 2025-re az energiaszektorba áramló tőke 3300 milliárd dollárt tesz ki, ami 2%-kal több, mint 2024-ben. Az elmúlt öt évben az atomenergetikai ipar beruházásai 50%-kal nőttek, ami ugyan biztató fejlemény, ám ez a 70 milliárd dollárnyi befektetés korántsem elegendő az atomenergia, a fenntartható fejlődés egyik letéteményesében rejlő potenciál teljes kiaknázásához.
Az IEA szakértői szerint összesen mintegy 2200 milliárd dollárt fognak befektetni megújuló energiatermelésbe, atomenergiába, hálózatokba, tárolórendszerekbe, alacsony kibocsátású üzemanyagokba, energiahatékonyságba és villamosításba. Ez kétszerese a fosszilis energiaforrásokba (olaj, gáz és szén) történő befektetések volumenének.
Az atomenergiába történő befektetések idén meghaladják a 70 milliárd dollárt. Ez valamivel több mint a teljes energetikai beruházások 2%-a, tekintve, hogy az atomenergia a teljes globális energiamix 10%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az atomenergetikai ipar jelenleg súlyosan alulfinanszírozott!
A globális villamosenergia-ágazatba történő beruházások 2024-ben el fogják érni az 1400 milliárd dollárt. Az atomenergia-termelésben a nagy kapacitású erőművek építésébe történő beruházásoknak köszönhetően a beruházások összege ugyanebben az évben 72 milliárd dollár volt. A tavalyi évhez képest idén várhatóan vagy azonos szinten marad a beruházások volumene, vagy akár még kismértékben csökkenhet is.
Ha az eddigi adatokat nézzük (az elmúlt 10 év befektetéseiről készült grafikon az IEA jelentésében), nyilvánvaló, hogy a relatív növekedés ellenére abszolút értelemben az atomenergia-termelésbe történő beruházások volumene legalább 10 éve, de a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset következményei miatt immár ennél is hosszabb ideje, nem túl jelentős.
Az elmúlt évek növekedése ellenére a 70 milliárd kirívóan kevés; sokkal többet fektetnek be az energiaszektorba más területeken. A legújabb fejlemények sem biztosították, hogy a szegmens kulcsszereplőinek – azaz az egyes országok kormányainak, a globális befektetési bankoknak és más fejlesztési intézményeknek a befektetési magatartásában jelentős változások álljanak be.
A jelentésben bemutatott ábra szerint az atomenergetikai iparba történő beruházások az elmúlt években főleg Kína és más országok hozzájárulásának köszönhetően nőttek. Az orosz tervezésű világszerte épülő atomerőműveket nyilván nem vették bele a jelentésbe, ugyanis a Roszatom, a világ vezető atomenergetikai ipari vállalata több mint 60 országban képviselteti magát és 33 nagy teljesítményű atomerőművet rendeltek meg 10 országban a Roszatomtól, ebből 22 egység már építés alatt van, valamint a világ első exportszerződését is a Roszatom kötötte egy kis teljesítményű reaktorokkal működő atomerőmű építésére – összesen hat egységről született megállapodás Üzbegisztánnal.
Az IEA arra számít, hogy a nukleáris energiatermelésbe történő beruházások növekedni fognak a nagy adatközpontok iránti kereslet miatt, elsősorban az Egyesült Államokban, de Indiában, Japánban és Dél-Koreában is. Néhány technológiai vállalat érdeklődést mutat kis teljesítményű atomerőművek építése iránt, de nagy kapacitású atomerőművekre vonatkozó megállapodások is vannak.
Megállapodások születtek az adatközpontokkal áramszolgáltatásról; ezek atomerőművek építését vagy a leállított létesítmények újbóli üzembe helyezését irányozzák elő. „Várhatóan középtávon a beruházások növekedéséhez vezet, hogy számos energetikai és technológiai vállalattal kötött megállapodás aktív kormányzati támogatással jött létre,” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy az atomenergiának versenyeznie kell majd a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek áramát használó adatközpontokkal rendelkező technológiai vállalatok befektetéseiért. „A hosszú építési átfutási idők és az atomenergiával, valamint a feltörekvő geotermikus energiával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a technológiai vállalatok és az adatközpont-üzemeltetők a hagyományos, szabályozható energiaforrások felé fordulnak a rövid távú ellátásbiztonság miatt. Ezért a mesterséges intelligencia által diktált adatközpont-költések fellendülése a fosszilis tüzelőanyagok új hullámát is elindíthatja a fejlett gazdaságokban, különösen az Egyesült Államokban” – áll a jelentésben. A gáztüzelésű erőművek versenye is lehetséges. „Az adatközpontok iránti várható keresletnövekedés máris új megrendelési hullámot indított el gázturbina egységek iránt, különösen az Egyesült Államokban” – jegyzik meg az IEA szakértői.
Általánosságban elmondható, hogy az atomerőművek építéséhez szükséges pénz felhajtása továbbra is problémát jelent, mivel a nagy pénzügyi intézmények nem sietnek az atomenergiába való befektetéssel. A Világbank (WB) igazgatótanácsa csak 2025 júniusában egyezett bele az atomenergia-projektek finanszírozására vonatkozó régóta fennálló tilalom feloldásába. A hónap végén a Világbank megállapodást írt alá a NAÜ-vel, amelynek értelmében együttműködnek a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbításában és a kis moduláris reaktorok fejlesztésének felgyorsításában.
Ezek a lépések azonban nem elegendőek. Először is, egy egyszerű megállapodás nem elég; az atomenergiának olcsó, alacsony kamatozású hitelekre van szüksége. Sajnos a Világbank történetében csak egyetlen példa van az atomenergetikai iparral történő együttműködésre – 1959-ben a bank finanszírozott egy atomerőmű projektet Olaszországban. A nagy és közepes kapacitású atomerőművek építése meghaladja a támogatás kereteit. Harmadszor, nem tudni, hogy más pénzintézetek, akár az Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amelyeken keresztül a Világbank pénzt oszt el, követik-e a példáját.
Az egyes pénzintézetek támogatása nélkül a kormányok is óvatosabbak lehetnek az új atomerőművek építésével kapcsolatos döntésekben, legyenek azok kicsik vagy nagyok.
A nemzetközi pénzügyi intézmények mellett állami vagyonalapok (például ázsiai országokban működők) vagy nyugdíjalapok is fektethetnének az atomenergiába. Végül lehetőség van likvid árukba, például ipari nyersanyagokba vagy nemesfémekbe való befektetésre is.
A nukleáris K+F-be történő befektetések is nagyon alacsonyak más energiaszegmensekhez képest. Ennek okai nem szerepelnek a jelentésben. Az IEA szakértői a növekedési szakaszban lévő nukleáris startupokba történő befektetések 210%-os növekedését az adatközpontok érdeklődésének tulajdonítják. A legnagyobb növekedést azonban a termonukleáris fúziós szegmensben működő startupok mutatták.
Végül fontos megjegyezni, hogy mi nem szerepel még az IEA jelentésében. Egyes országok igyekeznek Oroszországot és Kínát akadályozni az exportra szánt nukleáris projektek fejlesztésében, ami szintén oka a nukleáris iparba történő alacsony befektetési kedvnek. Néhány példa. Finnországnak ismét végig kell mennie a teljes papírmunkán, ha atomerőművet szeretne építeni a félbehagyott Hanhikivi Atomerőmű helyén. Finnország felmondta a Roszatommal kötött szerződést az atomerőmű felépítéséről. Az Egyesült Királyság kormánya, miután sikertelenül próbált más befektetőket találni, gyakorlatilag blokkolta a kínai CGN-befektetését a Sizewell C atomerőműbe, és most kénytelen14,2 milliárd fontot elkülöníteni az erőmű felépítésére.
Oroszország tervei szerint 2050-re a jelenlegi 270 GW-ról 330 GW-ra növeli az energiatermelő kapacitását. A beépített teljesímény 22%-os növekedésével a fogyasztás várhatóan 34%-kal fog növekedni, ami azt jelenti, hogy a kapacitáskihasználási tényező is növekedni fog – mondta Pjotr Konyjusenko, az Oroszországi Föderáció energiaügyi miniszterhelyettese a 2025 júniusában megrendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF). Az új építési projektekbe történő beruházások összesen 53 ezer milliárd rubelt tesznek ki, amelynek 2/3-át új generációs létesítményekbe, 1/3-át pedig az elektromos hálózat fejlesztésébe fektetik be. A várakozások szerint idővel évi 5 GW lesz a kapacitásbővülés.
Az orosz bankrendszer képviselői készek támogatni a kitűzött feladatokat, amire vannak pénzeszközök. Az oroszországi villamosenergetikai projektek finanszírozási lehetőségei közé tartoznak az infrastrukturális kötvények és a kapacitásszállítási megállapodások.
Az orosz energiamérlegben az atomenergia részesedése a jelenlegi csaknem 20%-ról 25%-ra fog emelkedni. A 2042-ig érvényes új villamosenergetikai létesítményekre vonatkozó általános terv szerint a Roszatomnak 38 különböző teljesítményű energiatermelő egységet kell építenie. Ehhez körülbelül 17 ezer milliárd rubelre lesz szükség. A legközelebbi nagy teljesítményű építkezések között van az orosz Távol-Keleten tervezett vlagyivosztoki és habarovszki atomerőmű projekt.
„Oroszországban az atomerőmű építésbe fektetett minden egyes rubel 3 rubelt ad a GDP-hez” – mondta Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese, a vállalat nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója a SPIEF konferencián az atomiparba történő beruházások hatékonyságát értékelve. Megjegyezte azt is, hogy az alacsony szén-dioxid kibocsátási elvárás szempontjából az atomenergia az egyik leghatékonyabb energiatermelési forma.
Kirill Komarov azt is javasolta, hogy globális kontextusban kellene átgondolni az energetikai iparba történő befektetéseket, köztük az orosz technológiát használó atomerőművek exportját, ami szintén finanszírozást igényel. „Sok elektromos áramra és sok befektetésre lesz szükségünk, ezért alaposan át kell gondolnunk a finanszírozás kérdését, további mechanizmusokat kell kifejlesztenünk a már meglévő megbízható és bevált mechanizmusok mellett” – mondta Kirill Komarov.
A tárgyalások már folyamatban vannak. Október 2-ig az orosz kormány elé terjesztik azt a javasaltot, ami alapján kedvezményes hosszú lejáratú hitellehetőséghez jut nyolc, külföldi piacra szánt és négy, Oroszország számára készülő orosz úszó atomerőművi blokk megépítése.
