Oroszország és Vietnám kormányközi megállapodást írt alá atomerőmű építéséről. Hogy mi indokolja az atomenergia iránti fokozott érdeklődést, és milyen területeken segíthetnek a „Rosatom International Network” vietnami irodájának igazgatója beszél.
Március 23-án, Pham Minh Chính hivatalos moszkvai látogatása során Alekszej Lihacsov és Trần Văn Sơn, a vietnámi kormányhivatal miniszter – vezetője kormányközi megállapodást írt alá a vietnami Ninh Thuan-1 atomerőmű építésében való együttműködésről.
Vietnám energetikai ágazata az ASEAN- országok között a második legnagyobb beépített kapacitással rendelkezik. Gyorsan növekszik, ugyanakkor a helyzet rendkívül feszült: a hálózatok túlterheltek, jelentős a függés az instabil megújuló energiaforrásoktól, és csúcsidőszakokban kapacitáshiány jelentkezik. Az ország hatóságai intézkedéseket tesznek a helyzet stabilizálására. Így 2025-ben 260 hálózati projekt keretében 3,9 ezer kilométernyi villamosenergia-átviteli vezetéket helyeztek üzembe. A tavaly elfogadott vietnámi Nemzeti Energiastratégiát (PDP8, – a program a 2021–2030-as időszakra szól, 2050-ig terjedő kitekintéssel) módosító rendelkezések 2030-ig mintegy 130 milliárd dollár beruházást irányoznak elő.
Az ipari fogyasztás aránya mintegy 12%, és a villamosenergia-kereslet egyre inkább meghaladja a kínálatot. A GDP növekedési üteme meghaladja a régió valamennyi országáét, és évente mintegy 7-8%-ot tesz ki, így a villamosenergia-igény tízévente megduplázódik. A jelenlegi 80 GW kapacitás messze nem elegendő az összes igény kielégítésére és Vietnám stratégiai céljainak megvalósítására.
A legnagyobb villamosenergia-ellátási nehézségek az északi régiókban jelentkeznek: ellátási zavarok és rendszeres áramkimaradások jellemzik a térséget. Az EVN fokozatosan vezeti be a BESS (Battery Energy Storage System – energiatároló rendszerek) megoldásokat a helyzet stabilizálása érdekében, ugyanakkor arra kéri a háztartásokat és az ipari fogyasztókat, hogy takarékosan használják az energiát.
Az atomenergia mindenekelőtt tiszta és stabil alapterhelést biztosító villamosenergia-termelés, amely minimalizálja az áramkimaradások kockázatát. Az atomerőművek biztosítják a mindennapi szükségletekhez szükséges villamosenergia-ellátást (világítás, háztartási készülékek, elektromos közlekedés). Ezenkívül az atomerőművek csökkentik az importált szén- és gázfüggőséget, valamint javítják a környezeti állapotot. Ez különösen fontos a vidéki térségek és a gyorsan növekvő városok számára, ahol a széntüzelésű hőerőművek jelentős légszennyezést okoznak.
Az atomenergia a vietnámi exportorientált iparágakat (elektronika, textilipar, mezőgazdaság) is támogatja, – például az olyan vállalatokat, mint a Samsung, Intel vagy a Nike –, amelyek már régóta milliárd dolláros beruházásokat valósítanak meg vietnámi gyártóbázisaikon. A stabil villamosenergia-termelés elősegíti a petrolkémiai ipar és más nehézipari ágazatok fejlődését. A jól energiaellátott, diverzifikált ipar erősíti a gazdaság versenyképességét. És természetesen nem szabad megfeledkezni az energetikai és a kapcsolódó ágazatokban létrejövő munkahelyekről sem.
Az atomenergia hozzájárulhat az új technológiai korszakra való áttéréshez. Vietnám aktívan vonzza az adatközpontokba irányuló beruházásokat: a Google, az Amazon, a Microsoft, valamint az olyan jelentős helyi vállalatok, mint a Viettel, az FPT Corporation és a CMC Corporation az alacsony beruházási költségek és a gyorsan növekvő piac miatt itt hoznak létre adatközponti hubokat. Ezek hatalmas mennyiségű stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát igényelnek. Az atomenergia, – különösen a kis moduláris reaktorok (SMR) – ideális megoldást jelenthet, és már számos szereplő komolyan fontolgatja alkalmazását.
Emellett az atomtechnológiák ösztönzik a tudományos kutatás-fejlesztést (K+F), a radiofarmakonok gyártásában, a mezőgazdaságban (élelmiszerek sugárkezelése) és alkalmazásra kerülnek a radiofarmakonok gyártásában, a mezőgazdaságban (élelmiszerek sugárkezelése), valamint a környezetvédelemben is. Hosszú távon mindez lehetővé teszi, hogy Vietnam a „zöld” és a csúcstechnológiai ágazatok regionális vezetőjévé váljon.
A növekvő kapacitáshiány mellett az atomenergia kulcsszerepet játszik az energiatermelés diverzifikálásában és a hosszú távú energiabiztonságban. A 2016 óta tartó szünet után az ország 2024-ben újraindította nukleáris programját, amely az aktualizált PDP8 tervbe is beépült. 2026. március 18-án Vietnám kormánya jóváhagyta az atomenergia békés célú felhasználásának fejlesztési stratégiáját 2035-ig, 2050-ig terjedő kitekintéssel. A stratégia szerint az atomenergia az ország hosszú távú fejlődésének egyik kulcsfontosságú területe, amely a technológiai függetlenség erősítését, az ipar modernizálását és a lakosság életminőségének javítását szolgálja.
A tervek szerint a Ninh Thuan-1 atomerőmű projektje (az azonos nevű tartományban) 2035-re valósul meg. Az Oroszország és Vietnám által aláírt kormányközi megállapodás meghatározza a felek közötti együttműködés feltételeit és fő irányait egy kétblokkokból álló, VVER–1200 típusú reaktorokkal felszerelt, összesen 2400 MW teljesítményű atomerőmű megvalósítására irányuló projekt keretében. Referenciaprojektként a Leningrádi Atomerőmű II 1. és 2. blokkját választották. A dokumentum megteremti az erőmű építéséhez szükséges jogi alapokat, és hosszú távon kijelöli az orosz–vietnámi atomenergetikai együttműködés irányát.
2050-ig további 8 „nukleáris” GW kapacitás üzembe helyezését tervezik, többek között kis teljesítményű moduláris atomerőművek (SMR-ek) révén. Az atomenergiát „zöld” energiaforrásként pozicionálják a CO2-kibocsátás csökkentése és a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése érdekében, ami az ország számára stratégiai prioritássá teszi.
Az atomenergia erős politikai támogatást élvez. Pham Minh Chính például az atomerőművi projektek irányításáért felelős bizottság vezetője. Többször is hangsúlyozta, hogy a Ninh Thuan-1 atomerőmű projektje a stratégiai jelentőségű nemzeti prioritás.
A vietnámi kommunista párt vezetése is támogatja az atomenergiát, Tô Lâm főtitkár személyében. A Politikai Bizottság határozatokkal és rendeletekkel ösztönözi az atomenergia gyorsított bevezetését. A nemzetgyűlés jóváhagyta a Ninh Thuan-1 és -2 atomerőmű-projektek újraindítását, és elfogadta az atomenergiáról szóló új törvényt, amely 2026-ban lépett hatályba.
A vietnámi lakosság atomenergiához való hozzáállása a szkeptikus-semleges állásponttól a passzív elfogadásig terjed. Még mindig érezhető a Fukushima Daiichi nukleáris baleset után kialakult félelmek hatása. Ugyanakkor komoly társadalmi tiltakozás nem tapasztalható.
A kormány aktívan népszerűsíti az atomtechnológiát. Már harmadik éve folyamatosan tájékoztatja az ország lakosságát – különösen Ninh Thuan tartományban – az atomerőművek biztonságáról és előnyeiről. A vietnámi Tudományos és Technológiai Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az EVN, valamint Ninh Thuan és Khanh Hoa tartományok népi bizottságainak vezetése médiatartalmakat publikál és online felületeket fejleszt az atomtechnológiák népszerűsítésére. Számos rendezvényt is szerveznek, például a VINANST-16 országos konferenciát a nukleáris tudományról és technológiáról (a Vinatom szervezésében), a „Tudomány és az Atom Napjai” fesztiválokat (a Roszatom és az Orosz Ház közös projektjeit), valamint a Global Atomic Quiz és a Hackatom eseményeket. Emellett a vietnámi atomerőmű megépítéséről szóló kormányközi megállapodás tervezete az aláírás zárószakaszában van, és folyamatban van a Dong Nai tartományban létesítendő Nukleáris Tudományos és Technológiai Központ megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása.
Vietnám nagy érdeklődést mutat az innovatív radiogyógyszerek, az új anyagok és az additív technológiák iránt. Ez utóbbiakra az olaj- és gáziparban, a hajóépítésben, az energetikában és az orvostudományban van szükség. A vietnámi partnerek érdeklődnek az energiatárolási technológiák fejlesztése, valamint a szélerőművek területén egy zárt ciklusú technológiai lánc kialakítása iránt, beleértve szélturbinákhoz szükséges mágnesek gyártását is. Az érdeklődési körbe tartozik továbbá az adatközpontok fejlesztése, a digitális ikrek, valamint az atom- és energiaiparban alkalmazott képzési szimulátorok, továbbá logisztikai és környezetvédelmi megoldások – tekintettel a különböző tartományokban, köztük a fővárosban fennálló levegőminőségi és hulladékgazdálkodási kihívásokra. A Roszatom kész megosztani tapasztalatait a vietnámi kollégákkal mindezen területeken, mivel ezek a kompetenciák széles körben rendelkezésre állnak.
A gazdasági növekedés támogatása érdekében Vietnám reformálja az oktatási rendszert. Így 2026. január 1-jétől törvénymódosítások léptek hatályba: emelkednek a tanári bérek, és egységes tankönyvrendszert vezetnek be. Az iskolák 90%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, a rövid távú cél a teljes, 100%-os lefedettség. A szakmai középfokú iskolák a szakképzési rendszer részévé váltak. Ezekben az intézményekben a tanulók az alsó középfokú oktatás (9 osztály) után 3-4 évig, vagy a felső középfokú oktatás (12 osztály) után 1-2 évig tanulhatnak, az általános képzést gyakorlati szakmai oktatással ötvözve.
A gyermekek mintegy 98%-a részt vesz az alap- és középfokú oktatásban, és a nemzetközi rangsorok szerint jól is teljesít. Ugyanakkor problémák is vannak: jelentős különbségek mutatkoznak a városi és a vidéki oktatás minősége között, Vietnám egyes tartományaiban továbbra is elavult oktatási módszerek dominálnak, és hiány van képzett pedagógusokból.
Az orosz műszaki egyetemekkel való együttműködés dinamikusan fejlődik. A 2026-os évet az orosz-vietnámi tudomány és oktatás évének nyilvánították. Ebben a tevékenységben aktívan részt vesz a Roszatom és annak bázisegyetemei.Így a National Research Nuclear University MEPhI és a Moscow Power Engineering Institute intézményekben már több mint 400 vietnámi szakember szerzett képesítést a nukleáris fizika és a reaktortechnika területén.Működik a szakmai gyakorlati rendszer, és közös laboratóriumok jöttek létre a Hanoi University of Science and Technology-vel. További példa: idén februárban a Tomszki Műszaki Egyetem (TPU) a Roszatommal közösen „Karriernapot” tartott vietnámi végzős hallgatók számára. Az orosz-vietnámi tudomány és oktatás keretében a TPU új laboratóriumok létrehozását és fenntartható energetikai képzések indítását tervezi. A fókusz az atomerőművek, a Nukleáris Tudományos és Technológiai Központ, valamint az adatközpontok számára történő műszaki szakemberek képzésen lesz.
Sok ázsiai országhoz hasonlóan Vietnámban is kerülik az egyértelmű állásfoglalást. Az „igen” jelentheti azt is, hogy „talán, ha kiépítjük a bizalmat”. A közvetlen „nem” ritka, gyakrabban hallani „ez nehéz” vagy „ebbe az irányba gondolkodunk”. Ezért fontos a sorok között olvasni, kerülni a közvetlen konfrontációt a partnerrel az „arcvesztés” elkerülése érdekében, valamint kellő türelemmel és a helyi kulturális sajátosságok iránti tisztelettel közelíteni a partnerekhez.
Ennek következtében a kommunikáció nem sietős, mivel a folyamat legalább annyira fontos, mint az eredmény, és a bizalom kiépítéséhez több találkozóra is szükség van. A tárgyalásokat rendszerint informális beszélgetés követi ebéd vagy vacsora mellett.
Az üzleti kultúra részét képezik a kisebb, jelképes ajándékok a köszöntő találkozók alkalmával és az ünnepi események során. Az etikett másik rendkívül fontos eleme az idősebbek iránti tisztelet, még akkor is, ha alacsonyabb státuszúak. A tisztelet apró, de jelentős gesztusai közé tartozik, hogy a névjegykártyát két kézzel adják át, és átvételkor nem teszik el azonnal, hanem figyelmesen áttanulmányozzák a tisztelet jeleként.
A vietnámiak babonásan viszonyulnak a számokhoz. A 4 és a 13 szerencsétlennek számítanak, ezért gyakran kihagyják őket az épületek emeletszámozásából vagy a repülőgépek üléssoraiból. Ezzel szemben a 6 és a 8 szerencsés számok. A holdnaptár szerinti hetedik hónap (leggyakrabban július) szerencsétlennek számít, ezért ebben az időszakban a vietnámiak igyekeznek elkerülni a fontos üzleti megállapodások megkötését és a nagyobb vásárlásokat. Ezt érdemes figyelembe venni a vietnámi partnerekkel folytatott tárgyalások vagy megállapodások előkészítése során.
