A Roszatom vezető szerepet tölt be az additív technológiák oroszországi piacán, és a külföldi partnerekkel együtt fejleszti ezt a területet: 3D nyomtatási megoldásokat, anyagokat és módszereket kínál az additív technológiák termelési gyakorlatba való átültetéséhez. Többször írtunk már arról, hogy a konszern hogyan fejleszti az additív technológiákat. Tegye próbára tudását ezen a területen!

1.  Mit jelent az „additív technológiák” kifejezés?

a) Az alkatrészek létrehozásához szükséges anyag eltávolítására szolgáló technológiák.
b) A tárgyak rétegenkénti felépítésének és szintézisére szolgáló technológiák.
c) A fémformázásra szolgáló technológiák.
d) Az alkatrészek tömeges öntésérének technológiái.
e) A felületek kémiai megmunkálási technológiái.

2. Melyik additív gyártási módszert alkalmazzák elsősorban a Roszatomnál a nukleáris iparban használt fém alkatrészek gyártására?

a) FDM nyomtatás (Fused Deposition Modelling FDM)
b) Sztereolitográfia (Stereolithography, SLA)
c) Szelektív lézerolvasztás (Selective Laser Melting, SLM)
d) Anyagfröccsöntés (Material Jetting, MJ)
e) Kötőanyag-fröccsöntés (Binder Jetting)

3. Az additív technológia milyen előnye különösen fontos a nukleáris ipar számára?

a) Lehetőség a házi 3D nyomtató használatára
b) Optimalizált geometriájú alkatrészek gyártása (rácsszerkezetek, belső hűtőcsatornák)
c) Nincs szükség tervezésre
d) Minimális anyagköltség
e) Nagy sebességgel történő alkatrész nyomtatás, akár néhány perc alatt.

4. Milyen anyagot NEM használnak a Roszatom additív gyártásában?

a) rozsdamentes acél
b) nikkelötvözet
c) titánötvözet
d) homok-polimer keverék
e) hőálló ötvözet

5. Milyen roncsolásmentes vizsgálati módszereket alkalmaznak a Roszatom SLM-termékeinek minőségellenőrzésére?

a) Szemrevételezés
b) Mágneses részecske-ellenőrzés
c) Számítógépes tomográfia (CT)
d) Folyadékbehatolásos vizsgálat
d) Örvényáramú vizsgálat
(e) A fentiek mindegyike

6. Mit jelent a „digitális iker” kifejezés a Roszatom additív gyártásával összefüggésben?

a) Egy fizikai tárgy grafikus másolata a virtuális valóságban
b) Egy termék virtuális modellje a nyomtatási folyamat szimulációjához és optimalizálásához használt teljes paraméterkészlettel
c) Elektronikus eszköz adatlapja
d) Hibák adatbázisa
e) 3D nyomtató vezérlőprogramja

7. Melyik elv alapján történik a Roszatomnál az additív technológiával gyártott alkatrészek tanúsítása?

a) A gyártóba vetett bizalom vizsgálat nélkül.
b)  Szemrevételezés mérés nélkül.
c) Átfogó vizsgálatok  (mechanikai, roncsolásmentes vizsgálat,mikrostrukturális elemzés a biztonsági előírásoknak való megfelelés megerősítésére)
d) Kizárólag számítógépes modellezés.
e) Az 1970-es évek technikáinak alkalmazása.

8. Hol nyitották meg az első Additív Technológiák Központot Oroszországon kívül a Roszatom közreműködésével?

a) Törökországban
b) Egyiptomban
c) Fehéroroszországban
d) Üzbegisztánban
e) Kirgizisztánban

9. Milyen társadalmi hatása van az additív technológiák fejlesztésének a Roszatomnál?

a) Az ipari munkahelyek számának csökkenése.
b) A csúcstechnológiai munkahelyek létrehozása és a személyzet képzettségének javulása.
c) A mérnök képzettségi követelményeinek csökkentése.
d) A távmunkára való áttérés.
e) A mérnöki szakmák megszüntetése.

10. Mely szervezetekben szervez a Roszatom additív technológiai központokat?

a) Óvodákban
b) Iskolákban
c) Felsőoktatási intézményekben
d) Vállalkozásoknál
d) A fenti szervezetek mindegyikében

Helyes válaszok:

1. Az additív technológiák a tárgyak rétegenkénti felépítésének és szintézisének technológiái. A kifejezés eredetileg a latin additivus, „hozzáad” angol megfelelőjéből „add”, származik.

2. A nukleáris energetikai berendezések nagy igénybevételnek kitett fémalkatrészeinek gyártásához a Roszatom a szelektív lézerolvasztás (Selective Laser Melting – SLM) módszerét alkalmazza. Az SLM-technológia lehetővé teszi a sűrű fémtermékek előállítását meghatározott mechanikai tulajdonságokkal, ami kritikus fontosságú a nukleáris ipar számára.

3. A nukleáris ipar számára különösen fontos az optimalizált geometriájú (rácsszerkezetek, pl. belső hűtőcsatornák) alkatrészek előállítása. Ez lehetővé teszi a termikus teljesítmény javítását és a szerelvények súlyának csökkentését szilárdságvesztés nélkül.

4. A Roszatom additív gyártása NEM használ homok-polimer keveréket. A homok-polimer keveréket az öntödékben használt öntőformákhoz használják.

5. A Roszatom a roncsolásmentes vizsgálati módszerek teljes skáláját alkalmazza az SLM-termékek minőségének ellenőrzésére.

6.  A „digitális iker” a Roszatomnál az additív gyártás összefüggésben egy

termék virtuális modellje a nyomtatási folyamat szimulálására és optimalizálására használt teljes paraméterkészlettel.  A digitális iker lehetővé teszi az anyag viselkedésének előrejelzését és a hibák megelőzését a fizikai gyártás előtt.

7. A Roszatomnál az additív technológiákkal előállított alkatrészek tanúsítása átfogó vizsgálatokon alapul (mechanikai, roncsolásmentes vizsgálatok, mikrostruktulális elemzés). A nukleáris iparban használt termékeknek meg kell felelniük a szabályozó hatóság (Rosztyehnadzor) által meghatározott biztonsági előírásoknak.

8. Oroszországon kívül először Fehéroroszországban nyílt meg egy Additív Technológiai Központ a Roszatom közreműködésével.

9. Az additív technológiák fejlesztése a Roszatomnál csúcstechnológiai munkahelyek létrehozását és a személyzet képzettségének javulását jelenti. A 3D nyomtatás bevezetéséhez a szakemberek képzése szükséges a digitális tervezés és az anyagtudomány területén.

10. A Roszatom additív technológiai központokat szervez óvodákban, iskolákban, egyetemeken és vállalatoknál. Fő feladatuk, hogy a leendő és jelenlegi szakembereket minél korábban, minél teljesebben és mélyebben megismertessék az additív technológiákkal.