A Roszatom kész megosztani technológiáit a baráti országokkal, segítve ezzel az új gazdasági rendet és az életminőség javításának energetikai és technológiai alapjainak megteremtését. A állami vállalatcsoport partnerei már most is részesülnek az előnyökből, már az atomerőmű építésének szakaszában is. Erről, valamint az orosz nukleáris technológiák űrbeli kilátásairól az Orosz Energetikai Hét elnevezésű nemzetközi fórumon esett szó, amelyet október 15 és 17 között rendeztek meg Moszkvában.
A Roszatom az atomerőműépítés globális piacának mintegy 90%-át birtokolja. Világszerte 110 orosz tervezésű erőművi blokk épült eddig. “Oroszország az egyetlen ország a világon, amely képességekkel rendelkezik a nukleáris energetikai lánc teljes egészében. Külföldön nem csupán létesítményeket hozunk létre, hanem partnereinkkel együtt alakítjuk az energetikai szektor és a kapcsolódó iparágak jövőjét, és szilárd nemzeti emberi erőforrás-, tudományos és technológiai alapot teremtünk az államok fejlődéséhez. Ilyen alapon építünk atomerőműveket Egyiptomban, Bangladesben és Törökországban. A BRICS.együttműködés keretében szándékunkban áll a nukleáris ipari együttműködés elmélyítése a Globális Dél országaival” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Energetikai Hét elnevezésű fórumon.
Az orosz nukleáris ipar teljes önellátási képessége biztosítja a Roszatom egyedülálló helyzetét. “Egyetlen más irányítási struktúrában sem összpontosuln az összes kompetenciá, az urán felkutatásától és kitermelésétől az atomerőmű leállításáig és környezetvédelmi projektekig” – jelentette ki a plenáris ülésen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.
Az orosz nukleáris szakemberek az iparág születésétől kezdve megosztják a nukleáris technológiákat, kutató- és energiatermelő reaktorokat építve szerte a világon. “Genetikai kódunkban benne van, hogy megosszuk technológiáinkat azokkal az országokkal, amelyek boldog jövőt akarnak építeni” – nyilatkozta Alekszej Lihacsov.
Ma a Roszatom 24 blokkot épít. Megnyerte a két erőművi blokkból álló atomerőmű építésére kiírt tendert Kazahsztánban, és megállapodott Üzbegisztánnal a projekt bővítéséről: a hat kis teljesítményű moduláris blokk helyett két nagy és két kis teljesítményű blokkot építenek. Fehéroroszország egy harmadik nagy teljesítményű erőművi blokkot kíván építeni, Etiópiával pedig aláírták az ottani atomerőművek építéséről szóló fejlesztési tervet, és még több országgal is a tárgyalások végső szakaszban vannak.
A Roszatom által épített kétblokkos atomerőműnek köszönhetően a Belarusz Köztársaság tiszta energiához jutott, és azt használja fel az e-mobilitás és a hőellátás fejlesztésére. Az országban 41 ezer elektromos autó van, és várhatóan ez a szám az év végére 50 ezerre emelkedhet.
Belaruszban társasházakat építenek, és az egyéni lakásokat átállítják elektromos fűtésre. A BelEnergo, amely az ország nagyvárosaiban biztosítja a hő- és villamosenergia-ellátást, 916 MW összteljesítményű fűtőművet helyezett üzembe.
Az ország nem áll meg és a Roszatommal közösen fejleszti a digitalizációt, az additív technológiákat, a nukleáris medicinát, az energiatároló rendszereket stb. “Az, aki atomenergiát alkalmaz, nemcsak az energetikai biztonságot tudja megerősíteni, hanem olyan feltételeket is teremthet, amelyek javítják a polgárok életminőségét és komfortszintjét. Nem félek kimondani: a nukleáris energetika a haladás motorja. És aki rendelkezik nukleáris energetikával, az mindig egy lépéssel előrébb jár” – nyilatkozta Viktor Karankevics belorusz miniszterelnök-helyettes.
Törökország már az Akkuyu atomerőmű építésének szakaszában is élvezi az előnyöket. Alparslan Bayraktar, Törökország energiaügyi és természeti erőforrások minisztere szerint a lokalizáció, azaz a török vállalatok által végzett munka, áruk és szolgáltatások aránya meghaladja az 50%-ot. “Ez segít nekünk a második és harmadik projekt, vagy akár Törökországon kívüli projektek fejlesztésében. Lehet, hogy Magyarországon vagy akár máshol is részt tudnak majd venni a cégeink a munkában” – jegyezte meg.
A világ atomenergia-közössége célul tűzte ki az atomerőművek névleges összteljesítményének megháromszorozását. Ehhez, magyarázta a miniszter, nemcsak pénz és technológia szükséges, hanem humán erőforás is. Törökország ezzel rendelkezik: több száz fiatal török állampolgár, akik Oroszországban szereztek nukleáris képesítést, már az Akkuyu atomerőműben dolgoznak. “A humántőke fejlesztése – a nukleáris energetika fejlesztésére irányuló programunk legfontosabb része” – összegzett a miniszter.
A nukleáris iparnak az emberi sorsokra gyakorolt pozitív hatásának példája – a NAÜ Maria Skłodowska-Curie-díj ösztöndíjasa, az egyiptomi Sohaili Abudeif története, aki szintén felszólalt az Orosz Energetikai Hét elnevezésű fórumon. Sohaila Abudeif Oroszországban szerzett felsőfokú képesítést, elvégezve a Moszkvai Fizikai és Műszaki Intézet posztgraduális képzését. A gyakorlatára a Novovoronyezsi Atomerőműben került sor. Sohaila jelenleg az ipari termelési folyamatok automatizálásán és digitalizálásán dolgozik. Emellett egy tudományos projekt megvalósításán is tevékenykedik: kollégáival közösen ionizáló sugárzással működő műanyag-újrahasznosító üzemet hozott létre.
Az Orosz Energetikai Hét elnevezésű fórumon beszéltek arról is, hogy a nukleáris technológiák hogyan formálják a jövő képét. Az egyik legérdekesebb irányzat az űrkutatás. “Az atomenergia a Naprendszer kulcsa. A kémiai alapú üzemanyagot használó hajtóművekkel nem jutunk messzire, és az emberiség arra lesz ítéltetve, hogy alacsony, Föld körüli pályán keringjen” – nyilatkozta az Orosz Energetikai Hét elnevezésű fórumon Oleg Kononyenko űrhajós.
“A Roszatom és a Roszkoszmosz a Holdon létesítendő atomerőmű létrehozásán dolgozik. Azért van szükség erre, hogy lehessen ott élni, dolgozni, kísérleteket végezni, víztartalmú jeget nyerni a sarki kráterekből, valamint oxigént és hidrogént nyerni a rakéta-üzemanyaghoz, és energiával ellátni a lézeres kommunikációs rendszereket. Egy távolibb perspektíva az idegen bolygókon létesülő kolóniák létfenntartását szolgáló atomreaktorok fejleszése.
“A Holdon építendő atomerőmű inspirál bennünket. Az emberiség még soha nem oldott meg ilyen feladatot. De ezek szerepelnek a nemzeti űrkutatási projektben is, ezért kötelességünk megoldani őket” – mondta Alekszej Lihacsov.
