A „déli” szállítási útvonalakat érintő problémák miatt egyre inkább előtérbe az Északi-tengeri hajózási útvonal használata, Az útvonalon zajló áruszállítás iránt egyre több nemzetközi szereplő érdeklődik. A Roszatom, az Északi-tengeri útvonal infrastruktúra-üzemeltetőjeként, azon dolgozik, hogy a hajójáratok egész évben biztosítottak legyenek.
A kőolajpiacot, és tágabb értelemben a logisztikai piacot február óta tartós megrázkódtatások érik. Számos szállítmány megrekedt a Hormuzi-szoros lezárása miatt. A Bab el-Mandeb-szoroson átvezető szállítási útvonal sem mentes a kockázatoktól. Még mindig élénken él az emlékezetben a 2021-es logisztikai csőd, amit a Szuezi-csatornában zátonyra futott konténerhajó idézett elő. Mindezek a folyamatok arra késztetik a szállítmányozás megrendelőit és a logisztikai vállalatokat, hogy alternatív szállítási útvonalakat keressenek Európa és Ázsia között. Az alternatívák között szerepel Afrika megkerülése, valamint a szárazföldi, vasúti szállítási útvonalak igénybevétele. Van azonban egy másik lehetőség is – az Északi-tengeri útvonal.
„Egyre több állam és vállalat számára már nem csak a szállítás gyorsasága és költsége számít: egyre inkább meghatározó tényezővé válik a szállítási útvonalak és logisztikai láncok biztonsága és stabilitása, amelyek kevésbé érzékenyek válságokra, konfliktusokra és egyéb külső kockázatokra.” Oroszország képes ilyen megoldásokat kínálni a világnak” – mondta Vlagyimir Putyin az első Nemzetközi Közlekedési és Logisztikai Fórum résztvevőihez intézett videóüzenetében, amit idén április elején Szentpéterváron rendeztek meg.
Az Északi-tengeri útvonal legfőbb előnye a rövidebb menetidő Kelet-Ázsia és Nyugat-Európa között: mintegy 20 nap a különbség. Összehasonlításképpen: a Szuezi-csatorna útvonalán az út 30–35 napot vesz igénybe, Afrika megkerülésével pedig 40–45 napot.
Az Északi-tengeri útvonal egyik fő kihívása a rövid hajózási szezon volt, ám az utóbbi években egyre inkább sikerül ezt kitolni. Idén a jégviszonyok a Kara-tenger térségében kedvezőtlenebbek, mint egy évvel korábban. „Ennek ellenére az Északi-tengeri útvonal nyugati szektorában a szezonális hajózás szinte menetrendszerűen működik – akár a buszközlekedés” – jelentette ki a Nemzetközi Közlekedési és Logisztikai Fórumon a Roszatom arktiszi fejlesztésekért felelős különmegbízottja, Vlagyimir Panov.
Az Atomflot atomjégtörőinek kíséretével kísérleti, szokatlanul korai és késői járatokat is lebonyolítottak. „Jelentősen kibővítettük a hajózási időablakot az Északi-tengeri útvonal keleti szektorában, a «Christophe de Margerie» típusú LNG-szállító hajók és a jégtörők tapasztalataira és képességeire támaszkodva” – mondta a fórumon hajózásban érdekeltek tanácsának elnöke, Szergej Frank.
„Szolgálatba helyeztük a jégtörőket annak érdekében, hogy garantáljuk a hajók – köztük a nem magas jégosztályú egységek biztonságos áthaladását.” „Nem kizárt, hogy az Északi-tengeri útvonal keleti részének hasznosítása és az egész éves hajózás bevezetése a vártnál is korábban megtörténik” – fogalmazott Vlagyimir Panov.
A próbautakat már az idei évben megkezdik. A Sovcomflot 2026-ban két 7-es jégosztályú LNG-szállító hajó átvételét várja, amelyek az Északi-tengeri útvonal teljes szakaszán egész évben közlekednek majd, amire az útvonal történetében még nem volt példa. A 2026–2027-es hajózási időszakban terveink szerint egész éves szolgáltatást indítunk” – mondta a logisztikai fórumon a Sovcomflot vezérigazgatója, Igor Tonkovidov. Szergej Frank úgy véli, hogy 2028–2030-ra a magas jégosztályú hajók közlekedési gyakorisága az Északi-tengeri útvonalon akár 12 órás követési időre sűríthető.
Az egész éves hajózást a jégtörők fogják biztosítani. Az Északi-sarkvidéken nyolc atommeghajtású jégtörő üzemel. Közülük négy új, univerzális, a 22220-as projekthez tartozó jégtörő. Ugyanezen projekt keretében még három jégtörő – a Csukotka, a Leningrád és a Sztálingrád – épül. Épül továbbáa Rosszija is – a 10510-es projekt zászlóshajó jégtörője. Kifejezetten az Északi-tengeri útvonal egész éves hajózásának biztosítására tervezték, és a világ legnagyobb teljesítményű jégtörője lesz.
Egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övezi az Északi-tengeri útvonalat. A kínai cégek több éve rendszeresen indítanak konténerjáratokat, és egyre bővítik szállítási kapacitásaikat. Tavaly került sor az első Kína–Nyugat-Európa közötti tranzitjáratra az Északi-tengeri útvonalon. Az útvonal iránt Kelet- és Dél-Ázsia más országaiban is nagy az érdeklődés. Jelenleg ezen országok egyikével egyeztetik az első konténerjárat részleteit, amelyet várhatóan idén szeptemberben indítanak.
Az idei szállítási volumen 15%-kal meghaladja a korábbi rekordokat – közölte az Nemzetközi Közlekedési és Logisztikai Fórumon a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov. Emellett reményét fejezte ki, hogy a mutató idén túllépi a 40 millió tonnás szintet.
