Februárban a Jövőbeli Technológiák Fórumán a Roszatom bemutatta a legújabb orvostudományi fejlesztéseket – 3D nyomtatóval készített szervmintákat, radiofarmakonokat (RP-ket), kvantum algoritmusokat orvosi problémák megoldására stb. A BRICS-országok nukleáris medicinával foglalkozó munkacsoportjában pedig a résztvevők megosztották tapasztalataikat, beszéltek a meglévő problémákról és különböző megoldásokat javasoltak.

Kiállítási tárgyak a jövőből

A Jövőbeli Technológiák Fóruma második alkalommal rendezték meg Moszkvában (az első fórumot tavaly tartották). A tavalyi téma a kvantumtechnológia volt, az idei az orvosi technológia. A Roszatom idén is folytatta a kvantumtémát, kiterjesztve azt az orvostudományra. Az állami atomenergetikai vállalat standján a látogatók megismerkedhettek egy kvantumalgoritmussal, amely lehetővé teszi a korai stádiumú tüdőgyulladás jeleinek kimutatását röntgenfelvételeken, valamint a kvantumszámításhoz szükséges sorozatgyártás előtti lézer- és elektronikai berendezéseket, amelyeket az Orosz Kvantumközpont laboratóriumaiban fejlesztettek ki.

A Roszatom másik fejlesztése a háromdimenziós MRI- vagy CT-felvételek segítségével nyomtatott egyedi és sorozatgyártott implantátumok. Ezek felületén oszteotróp antibakteriális réteg található, melynek köszönhetően az implantátumok jobban beépülnek. Ezek a technológiák 60-ról 7 napra csökkentik a késztermék kézhezvételéhez szükséges időt, és 2-3-szor gyorsabb felépülési időt biztosítanak a betegek számára.

A radioizotóp-termékek kínálata tekintetében világelső Roszatom bemutatta standján a radiofarmakonok, a jód-125 alapú mikroforrások, a ruténium-106 és a stroncium-90 alapú szemészeti applikátorok modelljeit (ezeket egyedül a Roszatom gyártja a világon), valamint egy kompakt réniumgenerátort, a 188 GREEN-1-et. Hogy megteremtse a globális orvosi gyakorlatban használt radiofarmakonok teljes körének gyártásához szükséges feltételeket, az állami atomenergetikai vállalat Európa legnagyobb radiofarmakongyártó üzemét építi Obnyinszkban (Kalugai régió).

Mindazonáltal a legérdekesebb kiállítási tárgy talán egy magnetoakusztikus bionyomtató modellje volt, amelyen csőszerű szövetek nőnek fizikai mezők hatására, valamint egy bioreaktor, ahol az ér „megtanulja” a megfelelő működést. A készülék segít abban, hogy kis átmérőjű vérerek növekedjenek a páciens sejtjeiből. Ezek az erek később a testtel együtt nőnek, ami különösen fontos a gyermekeken végzett transzplantációkban. A Roszatom tudósai egy 2 cm hosszú eret növesztettek, a tervek szerint az év végéig akár a 10 cm-es hosszúságot is elérhetik – a következő lépés összetett rendszerek és szervek létrehozása lesz.

„A Roszatom vállalatai az egészség megőrzése érdekében fejlődnek olyan területeken, mint az additív technológiák, a radiofarmakonok és a kvantumszámítás. Valamennyi kutatás célja, hogy jelentősen bővítése az orvosok lehetőségeit a betegek gyógyításában. Fejlesztéseink célja, hogy teljesen új szintre emeljük az egészségügyet, és teljesen más életminőséget érjünk el az emberek számára” – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.

Összefogás

A fórum egyik eseménye a BRICS nukleáris medicina munkacsoportjának ülése volt, melyet Kirill Komarov vezérigazgató-helyettes, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató nyitott meg. Megjegyezte, hogy a betegszám és a daganatok okozta halálozások számának növekedése miatt nő az érdeklődés a nukleáris medicina iránt, mely egyre szélesebb lehetőségeket kínál – fejlődnek a radionuklid-diagnosztikai berendezések, hatékonyabb diagnosztikai és terápiás radiofarmakonok jelennek meg. Sőt, ezeket nemcsak az onkológiában, hanem a kardiológiában, neurológiában és más területeken is használják.

A BRICS bővíti és erősíti kapcsolatait tagországai között. Mára kilenc ilyen ország van – Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához csatlakoztak az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Egyiptom és Etiópia, és további országok is tervezik a csatlakozást.

A BRICS-országok képviselői a nukleáris medicina helyzetéről beszéltek. Egyiptomban a legtöbb ilyen létesítmény Kairóban és Alexandriában található. A 110 millió lakosú országban legalább 85 SPECT berendezés és 80 PET- és CT-készülék található. Egyiptom technécium-99m-t, fluor-18-at és jód-131-et állít elő, valamint gallium-68-at, ittrium-90-et és lutécium-177-et importál.

Etiópiában több mint 120 millió ember él és hat szervezet rendelkezik 12 SPECT berendezéssel és 4 PET/CT-vel. Az ország saját izotóptermelő kapacitás létrehozását tervezi. Befejeződött a ciklotron tervezése, elkészült a kutatóreaktor előzetes megvalósíthatósági tanulmánya is. A nukleáris medicina Etiópiában mindössze 35 embert foglalkoztat, akik közül egy már nyugdíjas. Sajnos a szakképzési programok gyenge eredményeket mutatnak, így a humánerőforrás az egyik legégetőbb probléma az országban.

Iránban 1960 óta foglalkoznak nukleáris medicinával. Jelenleg 220 ilyen központ működik az országban. Irán 66 különböző radiofarmakont gyárt, amelyekből több mint 40-et naponta vagy hetente állítanak elő. A klinikai vizsgálatok fázisában vannak többek között a lutécium-177 alapú készítmények, valamint az ittrium-90 alapú mikrogömbök és applikátorok. Irán a jövőben GMP szabványoknak megfelelő radiofarmakon gyártását, 70 MW teljesítményű ciklotron és 10 MW teljesítményű nagy fluxusú reaktor beindítását, valamint molibdén-99 előállítását tervezi a teheráni kutatóreaktorban.

Dél-Afrikában nemcsak orvosi célokra állítanak elő és használnak fel egy tucatnyi izotópot, hanem a szomszédos Ghánát is segítik, ahol 2023-ban radionuklidterápiás központ nyílt. A jövőbeni feladatok közé tartozik a terápiás szolgáltatások fejlesztése, az új terápiás központok megnyitása és a személyzet képzése a különböző szinteken folytatott fokozott együttműködés és az ellátás javítása révén.

Indiában – ahol a szén, a fluor, a nitrogén és a technécium izotópjait már használják – ígéretesnek tartják a terbium izotópokat a teranosztika (a diagnosztika és a terápia kombinálása) szempontjából. Indiában tervezik a kemorezisztens daganatok alfa-terápiájának kifejlesztését, az Alzheimer-kór korai felismerését szolgáló radiodetektálást, a személyzet képzését és az izotópok előállítására és felhasználására szolgáló technológiák korszerűsítését.

A munkacsoport szinte valamennyi résztvevője arról beszélt, hogy együttműködésre van szükség a közös képzésben, a radiofarmakonok választékának bővítésében, valamint az izotóp- és radiofarmakon-termékek szállítási idejének csökkentésében. E kérdések megvitatása folytatódik a BRICS-országok első Nemzetközi Nukleáris Medicina Fórumán, amelyet Szentpéterváron rendeznek június 20–21-én.

„Oroszország – mint más országok, amelyek ma a BRICS gazdasági tér részét képezik – jelentős potenciállal rendelkezik a nukleáris medicina területén. Bízunk benne, hogy a partnerországok együttműködése lehetővé teszi számunkra, hogy megszilárdítsuk erőfeszítéseinket a nukleáris medicina vívmányainak orvosi gyakorlatba történő hatékonyabb bevezetésére” – zárta az ülést Kirill Komarov.