Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az Állami Dumában (az orosz parlament alsóháza) február végén tartott felszólalásában a Roszatom jelenlegi helyzetéről, a kitűzött célokról és a tárgyalás alatt álló projektekről beszélt.

Új orosz blokkok

Jelenleg 36 atomerőművi blokk működik Oroszországban, köztük a világ egyetlen úszó atomerőműve. A nukleáris energia az oroszországi energiafelhasználás 20%-át teszi ki átlagosan, egyes régiókban meghaladja a 40%-ot. A Roszatom szélerőműveket is fejleszt, eddig már kilenc szélerőműparkot épített. A Roszatom atomerőművei és szélerőművei évente mintegy 110 millió tonna CO₂-kibocsátást akadályoznak meg.

Oroszország energiamérlegében az atomenergia részesedésének 25%-ra kell emelkednie 2045-re. Ennek eléréséhez 42 db nagy, közepes és kis teljesítményű, összesen 33,5 GW teljesítményt nyújtó atomerőmű megépítése szükséges. „Az atomenergia-termelés növelését tervezzük az Urál térségében, azon túl Szibériában és a Távol-Keleten – a fogyasztás legnagyobb növekedését ott prognosztizálják. Hét olyan új régió lesz, ahol atomerőművek működnek majd” – mondta Alekszej Lihacsov. Előrehaladott tárgyalások folynak atomerőmű építéséről a Bajkálon túli határterület déli részén és a Tindai járásban az Amuri területen.

A következő generáció

Alekszej Lihacsov külön kiemelte a negyedik generációs atomenergia-technológiák fejlesztésérének fontosságát: „A világon egyedül mi valósítunk meg a gyakorlatban negyedik generációs nukleáris technológiát. A tervezési alapon túli baleset a reaktor tervezési jellemzői miatt fizikailag lehetetlenné válik.”

Ne felejtsük el, hogy a tomszki Szeverszkben a Roszatom kísérleti demonstrációs energetikai komplexumot épít. Ennek első részlegét, az egyedülálló vegyes urán-plutónium-nitrid üzemanyagot gyártó és újrafeldolgozó modult még idén üzembe helyezik. Az ólomhűtéses gyorsneutronos reaktor 2027-ben állítja majd elő az első kilowattórát.

Alekszej Lihacsov hangsúlyozta, hogy az új technológia megoldást kínál az atomenergetika két jelenlegi kihívására. Egyrészt az urán-238 izotóp üzemanyagciklusban való felhasználása révén – ez az izotópot jelenleg csupán tárolják – a nyersanyagtartalékok jórészt korlátlanná válnak. Másrészt a nukleáris üzemanyagciklus lezárásának köszönhetően megoldódik a kiégett nukleáris üzemanyag felhalmozódásának problémája, amely égető gond az egész világon. A cél az úgynevezett sugárzási egyenérték elérése: azaz az uránbányászat nyomán a földből kivett sugárzóanyag-egyenértéknek meg kell egyezni a végső elhelyezésre kerülő nukleáris hulladék sugárzás-egyenértékének.

A következő évtizedben az új technológia felhasználásával a Roszatom nagy reaktorokat és teljes energetikai komplexumokat kezd majd építeni Oroszországban. Ezt a technológiát külföldi partnereknek is felajánlják. „Becsléseink szerint ezen a területen legalább 10 évvel megelőzzük versenytársainkat. De ők sem állnak egyhelyben, így még gyorsabban kell haladnunk az innovációval” – zárta gondolatait a Roszatom vezetője.

A Roszatom külföldi tevékenysége

Az orosz nukleáris technológiák biztosította előnyök lehetővé teszik a Roszatom számára az érvényesülést a külföldi piacokon. Az állami atomenergetikai vállalat vezető szerepet tölt be a nukleáris üzemanyagciklus minden szakaszában, atomerőműveket épít – 22 erőművet hét országban. Az elmúlt 8 évben a Roszatom összesen 8 erőművet épített külföldön. A rendelésállománya 33 erőműblokk 11 különböző országban.

A fehérorosz és az orosz energetikai minisztérium Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök utasításai alapján dolgozik az új nukleáris kapacitások építésén. „Lehetőség van egy harmadik blokk megépítésére Asztravecben (itt található Fehéroroszország első atomerőműve – a szerkesztő megjegyzése), és lehetséges egy kétblokkos atomerőmű építése Fehéroroszország déli részén. Mindkét lehetőségre készen állunk.” – mondta Alekszej Lihacsov.

Folyamatban van egy új atomerőmű fejlesztése Törökországban: „Recep Tayyip Erdoğan elnök nyilvánosan bejelentette, hogy politikai döntés született egy további telephely átadásáról. Az új telephely Sinop település mellett lesz a Fekete-tenger partján. A részletek kidolgozása folyamatban van.” – mondta a Roszatom vezérigazgatója.

Az új nukleáris és nem nukleáris csúcstechnológiás termékek jelentik a legfontosabb irányt a nemzetközi együttműködésben. Ezek kis és közepes teljesítményű atomerőművek szárazföldi és mobil változatban, nukleáris tudományos és technológiai központok, orvosi berendezések és többfunkciós besugárzási központok. A Roszatom a világon előállított izotópok több mint 70%-át szállítja több mint 50 országba.

„Nem tudok nem eldicsekedni legújabb fejlesztésünkkel, a Hepatorennel, azzal a réniummal jelölt egyedülálló gyógyszerrel, amely megállíthatja a májdaganatok kialakulását” – jegyezte meg az állami vállalat vezetője.

A Roszatom a tavalyi évben külpiaci megrendeléseiből rekordösszegű – 16,4 milliárd dollár – bevételt ért el, ebből több mint 12 milliárd dollárt a baráti országok piacain. „Min is alapul a vezető szerepünk? Először is, ezek a legjobb technológiák, referenciákkal. Másodszor, ajánlatunk átfogó. Ez nem csupán egy atomerőmű felépítésére vonatkozik. Egész iparágakat építünk fel – tudományos és szabályozási kerettel, a termelés lokalizációjával és a személyzet teljes képzésével. Technológiai szuverenitást teremtünk partnereink számára a tisztelet és az egyenlőség elve alapján. Ugyanakkor továbbra is harcolunk pozícióinkért a barátságtalan piacokon” – mondta Alekszej Lihacsov.

A Roszatom összesen 57 országgal áll kapcsolatban: létesítményeket épít, termékeket szállít és egyéb más szolgáltatásokat is kínál.