
Így élnek ma Pakson
vissza a tartalomjegyzékhezMagyarországon egyre nagyobb lendületet vesz a paksi atomerőmű második ütemének építése.Mintegy ezer ember dolgozik a helyszínen.Számuk hamarosan nőni fog: atomerőművet építő dolgozók köztük oroszországiak is érkeznek majd Paksra, sokan közülük családjukkal együtt.
A paksi atomerőmű 2024-ben 16 TWh villamos energiát termelt. Ez Magyarország bruttó szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelésének mintegy felét és a hazai villamosenergia-szükséglet harmadát adta. A NAÜ 2024-es jelentésében megerősítette a Paksi Atomerőmű biztonságos és megbízható működés iránti elkötelezettségét.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy megújuló energiaforrások fejlesztéséről szóló konferencián hangsúlyozta, hogy atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika, és Magyarország továbbra is az atomenergia elkötelezett híve.
Az atomerőmű és Paks város története
A paksi atomerőmű építése 1974-ben kezdődött. Néhány év alatt a város lakossága 13 ezerről 19 ezerre nőtt, és 1979. január 1-jén Paks városi rangot kapott.
Az atomerőmű építői számára kényelmes házakat terveztek, amelyekben később az üzemeltető személyzet kapott lakást. A Kishegyi területen létrejött városrész panelépületei tulipánokra emlékeztető homlokzati díszítést kaptak. A városban megnyílt a Művelődési Ház, ami színházként moziként is szolgál, sportpályák, strand és műjégpálya.
Az 1980-as évek második felében épült fel Pakson a Szentlélek templom, ismertebb nevén Makovecz-templom, az organikus építészet híres képviselője, Makovecz Imre munkája, ami a város egyik jelképe. 34 méteres karcsú harangtorony szinte az egész városból látható középső csúcsán a klasszikus kereszttel és a másik kettőn egy aranylóan csillogó nappal és az ezüst holddal.
A város ma
Paks Budapesttől 100 kilométerre délre, a Duna jobb partján fekszik. A főváros és más városok autópályákon érhetők el. A Duna bal partjára komppal vagy az újonnan épített Tomori Pál hídon lehet eljutni. A városban elektromos autóbuszok közlekednek.
Pakson könyvtár, múzeum és a már említett művelődési ház, a Csengey Dénes Kulturális Központ szolgálja a kultúrát, itt rendszeresen tartanak színházi előadásokat és filmvetítéseket. A paksi szívesen horgásznak az atomerőmű melletti tavakon és a Dunán.
Az atomerőmű Paks és a környező települések legnagyobb foglalkoztatója. A városban fejlettek a kis- és középvállalkozások, ezek az építőipar, a logisztika, kereskedelem, oktatás és szolgáltatások terén működnek.
A paksi labdarúgóklub a Paksi FC az országos bajnokság élvonalában szerepel. A helyi evezős és judo szakosztályok olimpiai és világbajnokokat adtak az országnak.
Paks országszerte híres a halászlevéről, ami különböző halfajtákból készül, édes és csípős paprikával fűszerezve. Paksnak saját híres bora is van, a siller, tiszteletére 15 évvel ezelőtt azonos nevű fesztivált alapítottak. Az ínyencek, a blues, a jazz és a rock rajongói júliusban Pakson a Gastroblues zenei fesztiválon találkoznak, amit 1993 óta rendeznek meg.
Paksot azonban az ország egyetlen atomerőművével kapcsolatban emlegetik a legtöbbet. Az erőmű egyben népszerű turisztikai célpont is. 1995 óta fogadja az érdeklődőket az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja és 2012 óta működik az Atomenergetikai Múzeum.