Oroszország és Mianmar kormányközi megállapodást kötött a kis teljesítményű atomerőmű építése terén folytatott együttműködés elveiről. Ez az egyik legfontosabb dokumentum, amelyet Min Aung Hlaing mianmari miniszterelnök moszkvai látogatása során írtak alá. A megállapodás fontos lépés az atomerőmű-építési projekt elindítása felé, melynek megvalósítása enyhíteni fogja az ország áramellátásával kapcsolatban kialakult feszültségeket, és növelni fogja az energiahálózat megbízhatóságát és stabilitását.
A megállapodást március elején írta alá Alekszej Lihacsov, a Roszatom főigazgatója és Myo Thein Kyaw Mianmar tudományért és technológiáért felelős szövetségi minisztere. A dokumentum egy 110 MW-os szárazföldi kis kapacitású atomerőmű megépítését célzó együttműködés feltételeit szabályozza. A dokumentum rendelkezik továbbá annak lehetőségéről is, hogy az erőmű kapacitását 330 MW-ra növeljék.
„A kis teljesítményű atomerőmű építéséről szóló kormányközi megállapodás megnyitja az utat, hogy olcsó és környezetbarát energiával láthassuk el a mianmari gazdaságot. Ez ösztönzője lesz a további gazdasági növekedésnek, több ezer munkahelyet hoz létre és magasan képzett nemzeti munkaerőt teremt.” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Ez a második lépés a projekt megvalósítása felé. Az első lépést a felek 2023 februárjában tették meg. Akkor Oroszország és Mianmar kormányközi megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatott együttműködésről.
A Roszatom referencia-technológiákat fejleszt úszó és szárazföldi kisteljesítményű atomerőművek számára. Csukcsföldön a Lomonoszov akadémikusról elnevezett úszó atomerőmű már hatodik éve termeli az áramot a KLT-40C reaktoraival. Jakutföldön a Roszatom egy szárazföldi kis teljesítményű atomerőmű első betonjának öntésére készül, és hasonló projekt indul Üzbegisztánban is. Mindkét esetben 55 MW villamos egyeségteljesítményű RITM-200 reaktorokat fognak használni. Előállításuk már akár sorozatgyártásnak is nevezhető: Tíz ilyen típusú reaktoregységet gyártottak a 22220-as projekt öt jégtörője számára, és további nyolc reaktoregység készül. Az úszó kis kapacitású atomerőművek projektjeiben is folynak az építési és fejlesztési munkálatok.
Ezen túlmenően a Roszatom együttműködik Mianmarral a szélenergia területén is.
A mianmari erőművek beépített teljesítménye alig több mint 7 GW. Ennek egyik felét fosszilis tüzelésű hőerőművek állítják elő, másik felét pedig megújuló energiatermelés adja, ebből több mint 90 százalék vízenergia. „Mianmar „papíron” 30%-kal több villamos energiát termel, mint amennyit fogyaszt. De a cseppfolyósított földgáz emelkedő világpiaci ára és a fizetési problémák miatt több hőerőművet le kellett állítani.
Ennek következtében a Világbank optimista becslései szerint a rendelkezésre álló energiatermelés mennyisége 4,5 GW-ra csökkent. A száraz időszakban a termelés nem haladja meg a 3 GW-ot, és nem elégíti ki a fogyasztói igényeket. A több mint 50 milliós lakosságnak csak 48%-a jut áramhoz. A vállalatok több mint fele és az ország összes nagyvárosának lakossága rendszeres áramkimaradásokkal szembesül.
A vállalkozások és az önkormányzatok kénytelenek dízelgenerátorokat vásárolni és csökkenteni az áramellátás óraszámát. Az Energiaügyi Minisztérium bevezetett egy ellátási ütemtervet, amely a nagyvárosokat szektorokra osztja, amelyek felváltva kapnak áramot. Jangonban például a háztartások napi nyolc órán keresztül kapnak áramot, két 4 órás részre osztva. Mandalajban ez az idő még kevesebb, napi hat óra. De még ezek az órák sem biztosak a gyakori meghibásodások miatt, így a valóságban csak napi két-három órán keresztül van áram.
132 GWh
Mianmar teljes villamosenergia-igénye
Mianmarnak azonban van esélye arra, hogy a második vagy harmadik hullám egyik új „ázsiai tigrisévé” váljon, de ehhez megfelelő mértékű külföldi befektetésekre van szüksége. És természetesen megbízható energetikai alapra.
„Az ország teljes villamosenergia-szükségletét mintegy 132 GWh-ra becsülik. De az ország 29 vízerőművének, 27 gáz-, két szén- és hat naperőművének jelenlegi maximális teljesítménye mindössze 67,2 GWh, és ezt a csúcstermelést az erőművek ritkán érik el. E tekintetben Mianmar vezetése nagy reményeket fűz az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködéshez – különösen a kis teljesítményű atomerőmű építéséhez és a szélerőműpark projektekhez. A mianmari kormányküldöttség márciusi oroszországi látogatása során ezeket a célokat helyezték előtérbe. Ezek a létesítmények sokkal megbízhatóbbá és diverzifikáltabbá teszik majd az energiarendszert, és Mianmar jövőbeli gazdasági fejlődésének alapjává válnak” – mondta Iszkander Azizov, Oroszország rendkívüli és meghatalmazott mianmari nagykövete.
A kedvező hatás már az építési fázisban megmutatkozik, hiszen a projekt új munkahelyeket teremt és helyi vállalkozásokat alkalmaz. Amint az erőművek megkezdik a termelést, a vállalkozások és a polgárok mindennapjai könnyebbé válnak.
A partnerek célja a hosszú távú együttműködés. „Oroszország következetesen támogatta a baráti államokat a nehéz időkben, és továbbra is segítséget fog nyújtani Mianmarnak. Bízunk abban, hogy a kis kapacitású atomerőművek és a szélerőművek projektjei a kétoldalú együttműködés gyöngyszemei lesznek. Számítunk az országaink közötti párbeszéd további gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös fejlődésére” – összegezte a nagykövet.
