A szeptember elején tartott Keleti Gazdasági Fórumon Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az ázsiai országokkal való együttműködésről és az Északi Tengeri Útvonal logisztikai fejlesztési kilátásairól beszélt.

Az immár kilencedik éve megrendezett Keleti Gazdasági Fórum célja az orosz és a nemzetközi közösségek közötti kapcsolatok erősítése, valamint a Távol-Kelet fejlődésének előmozdítása. Az idei fórumon több mint 7000 vendég vett részt 75 országból, és több mint 300 megállapodást írtak alá.

„Nagyon otthonosan érezzük magunkat Ázsiában” – mondta a fórumon tartott beszédében Alekszej Lihacsov. Példaként említette Vlagyimir Putyin orosz elnök mongóliai látogatását a Keleti Gazdasági Fórum első napjaiban. „Ott ismételten nem csak technológiák és projektek iránti érdeklődést éreztük – az uránbányászattól az atomerőművek építéséig –, hanem nagyfokú bizalmat is partnereink részéről. A nukleáris technológiák új szintre emelhetik kétoldalú kapcsolatainkat Mongóliával” – nyilatkozott bizakodóan a Roszatom vezetője. Gyakorlatilag már jóváhagyták egy Mongólia számára készülő kis kapacitású atomerőmű műszaki tervét. A mongol hatóságok Dzsingisz kán ősi fővárosának helyén kívánják megépíteni Újkarakorum városát, feltételezések szerint e város áramellátását fogja biztosítani a létesítmény.

A Roszatomnak nagy tervei vannak a Kínával, Indiával és Bangladessel való kapcsolatok további fejlesztésére is. „Általában hat-hétévente kötünk rendszerszintű szerződéseket, amelyek kölcsönösen előnyös paramétereket tartalmaznak. A mi részünkről ilyen paraméterek az atomerőművek, a berendezések és a fűtőanyag szállítása. A partnerek számára előnyös a Roszatom bevonása az új technológiai fejlesztésekbe, és egyes műszaki megoldások honosítása. Megtaláljuk az egyensúlyt. Ezekkel az országokkal – Kína, India és Banglades – ismerjük a jelen menetrendjét és készítjük a jövőre vonatkozót.” – nyilatkozta Alekszej Lihacsov.

Számos országgal folynak tárgyalások nukleáris ipar megteremtéséről. Ezek közé tartozik például Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Mianmar. „Eljön az idő, és a kormányközi megállapodásokról áttérünk a konkrét szerződésekre.” – mondta bizakodóan Alekszej Lihacsov. Mivel szigeteken helyezkednek el vagy hosszú partvonallal rendelkeznek, ezek az országokat elsősorban a kis kapacitású – szárazföldi és úszó – erőművek érdeklik. Az úszó megoldások rendkívül vonzóak a potenciális ügyfelek számára, mivel megtakarítást jelentenek az infrastruktúra vonatkozásában. Ezenkívül az úszó atomerőművek üzemanyagciklusa körülbelül 10 év. „Ez igazából egy több évig működő nukleáris akkumulátor” – magyarázta a Roszatom vezetője.

A fiatalok egyre nagyobb számban vesznek részt az orosz nukleáris projektekben, és folyamatban van a személyzet képzése, oktatása és szakmai képesítése. Sok külföldi fiatal tanul orosz egyetemeken a Roszatom kvótáinak köszönhetően. „Még azokban az országokban is kialakulóban van egy nukleáris elit, ahol a nukleáris ipar még nem bontakozott ki. Vannak mianmari fiatalok, akik Bangladesben dolgoznak, és vannak bangladesiek, akik a törökországi projektjeinkben vesznek részt.” – mondta Alekszej Lihacsov.

„Annak ellenére, hogy Oroszországot megpróbálják elzárni a globális piacoktól, az ázsiai piacok várnak bennünket. Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk minőségi fejlődést biztosítani ezen piacok számára, és ami a legfontosabb, új szintet képviselő technológiákat hozni ezekbe az országokba. Egy átfogó megoldással – a nukleáris ipar létrehozásával – magasabb szintre emelhetjük a gazdaságot, az oktatást, az orvostudományt, a tudományos kutatásokat és a mezőgazdaságot.” – nyilatkozott összegzően Alekszej Lihacsov.

Az Északi Tengeri Útvonal

A Roszatom vezetője felvázolta az állami vállalat stratégiáját az Északi Tengeri Útvonal fejlesztésével kapcsolatban. Ez a kereskedelmi útvonal a távol-keleti kikötőkből Kalinyingrádba és Szentpétervárra vezet. A kikötői kapacitások és az infrastruktúra kiépítése három feladat megoldását segíti elő.

Az első az, hogy zavartalan összeköttetést biztosít Oroszország számára a teherszállításban. A második feladat az exportorientált sarkvidéki projektek támogatása. Az ázsiai és kelet-ázsiai piacok érdeklődnek az Északi-sarkvidéken bányászott energiahordozók és fémek iránt. „Bányászati projektjeinket jelenleg nagy nyomás alatt tartják a szankciók. Előfordul, hogy csökken a szállítmányok növekedési üteme. Azonban nagyon aktív munka folyik ezen a területen, máris látjuk a korábbi növekedési ütemek visszatérését” – jegyezte meg a Roszatom vezetője. A harmadik feladat a nemzetközi konténertranzit.

„Három feladat kölcsönösen kiegészíti egymást. Egyrészt a modern, nukleáris meghajtású jégtörők egyre növekvő flottája segítségével megszervezzük az egész éves hajózást. Másrészt az Északi Tengeri Útvonal, a „Glavsevmorputy” adminisztrációja már évek óta hatékonyan működik, ami lehetővé teszi a biztonságos hajózást és a hosszú távú navigációs tervezést. Emellett be tudjuk vonni a délkelet-ázsiai és a kelet-ázsiai országokból, valamint a Kínai Népköztársaságból és az Arab Emírségekből származó partnereinket, és természetesen orosz gazdasági szereplőket. Ez közvetlenül járul hozzá a forgalom növekedéséhez.” – foglalta össze a három feladat hatásait Alekszej Lihacsov.