Idén júliusban lesz 35 éve, hogy a Vajgacs atomjégtörő megkezdte szolgálatát az Északi-sarkvidéken, ahol nemcsak hajókat kísér, törve előttük a jeget, hanem a jég fogságába esett hajókat is rendszeresen ment. A legérdekesebb tények a Vajgacs születésétől a mostani jubileumig.
A Vajgacs a Barents- és a Kara-tenger határán fekvő Vajgacs szigetről kapta a nevét. Az atomjégtörő elődjeként ezen a néven már szolgált egy hajó a XX. század elején; az Északi-sarkvidék vízrajzi feltérképezésében vett részt.
Az atomjégtörő Vajgacsot a Jeges-tengeren és a szibériai folyók torkolatában egyaránt megbízhatóan működő jégtörő hajók iránti igény hívta életre. Mindenekelőtt a Jenyiszej alsó szakaszán, az 1970-es években épült Nagyezsdinszkij kohászati kobinát és a norilszki üzemek egész éves szállítási igényei miatt volt szükség ilyen hajókra.A Jenyiszej jegének vastagsága a kulcsfontosságú kikötő, Dugyinka térségében télen eléri az 1,4 métert, ezért jégtörők nélkül az árukat szállító hajók nem tudnának mozogni. Használtak és használnak ma is dízel meghajtású jégtörő hajókat, de ezek a képességeik határán üzemeltek. A hatvanas-hetvenes években szolgálatban álló akkori atomjégtörő hajók viszont túl nagy merülésűek voltak ahhoz, hogy a szibériai folyók sekély torkolatában is törhessék a jeget.
A szovjet mérnökök ezért 10580-as projektszámmal két új atomjégtörő hajót terveztek: aTajmirt és a Vajgacsot. A hajótestet tipikusan jégtörésre tervezték: erősen ívelt, kanalat formázó orral és a vízvonal felé meredeken befelé forduló oldalfalakkal, hogy csökkentsék ezzel az összezáródó jégtorlaszok miatt a hajótestre nehezedő nyomást és javítsák egyben a hajó manőverező képességét. Más jégtörőkkel ellentétben a hajótest alja lapos és nem tojásdad alakú. A megbízhatóság érdekében minden kritikus rendszert megdupláztak. A jégtörő sűrített levegős rendszerrel rendelkezik: a vízvonal alatti fúvókákból kiáramló sűrített levegő a súrlódást csökkentve megkönnyíti a hajó előrehaladását nehéz jégviszonyok között is. Mindkét hajó KLT-40M típusú atomreaktorral rendelkezik. A Vajgacs némileg eltér a Tajmirtól: az alján két, ék alakú profilt alakítottak ki, amelyek eltávolítják a hajó alól a megtört jeget, ezért kevesebb nagy jégdarab találkozik a hajócsavarokkal kímélve azokat és a jégmezőbe vágott csatorna is tisztább, mint a Tajmir átal maga után hagyott csatorna. Mindkét jégtörő hajótestéhez speciális, nagy szilárdságú acélt használtak, amelyet alacsony hőmérsékleten is nagy ellenállás jellemez. Minden kulcsfontosságú berendezést, az atomreaktort, a fő- és segédturbinát, a vészhelyzeti dízelgenerátorokat, a segédkazánokat stb. a Szovjetunióban gyártottak és építettek be.
Az első hajó, a Tajmir építését 1985. januárjában kezdték el, a másodikat a Vajgacsot pedig 1987-ben. A Vajgacsra a zászlót 1989. március 6-án vonták fel és 35 éve, 1990. július 25-én állították szolgálatba a Murmanszki Hajózási Társaságnál, majd megkezdte szolgálatát az Északi-sarkvidéken. A Jenyiszej-torkolat mellett az Ob folyó torkolatában is törte ás töri a jeget valamint az Északi-tengeri hajózási útvonalon nyugati és keleti irányban egyaránt kisér hajókat, illetve a Fehér-tengeren és a Finn-öbölben is dolgozott.
A Vajgacs számos mentési műveletben vett részt, szállította a szükséges felszerelést és személyzetet, valamint egyéb fontos feladatokat végzett a legénysége a térségben. Az atomjégtörő egyik leghíresebb mentése 2011. tavaszán a Finn-öbölben volt, ahol 150 hajót szabadított ki a jég fogságából. Sajátos jéghelyzet alakult ki akkor a Finn-öbölben: a télen képződött vastag jég tavasszal nem olvadt el a hideg időjárás miatt. A hajók péppé zúzták az öböl jegét és elakadtak benne. A forgalmi torlódás a Goglandon, az öböl egyik szigetén túl kezdődött. A helyi dízel jégtörők nem tudtak megbírkózni a helyzettel, ezért a Vajgacsot hívták segítségül. Megahtározott terv szerint alakították ki a hajóvontákat. Szó szerint méterekre volt a Vajgacs az elakadt hajóktól és másfél hónapig megállás nélkül szabadította a hajókat a jég fogságából.
A Vajgacs nevéhez fűződik egy másik bravúr is. 2021. végén 24 hajó rekedt a jégben. A Jamal atomjégtörő és a Tajmír is mentette a hajókat, de a Vaigacs vállalta a legtöbbet. Nyolc hajóból álló konvojt vezetett át az Északi-tenger keleti szektorán, beleértve a legnehezebb vastag jégtorlaszokkal borított szakaszokat is. Általában egy atomjégtörő egy vagy két hajót kísér, a Vajgacs viszont nyolc hajót vezetett át a nehéz szakaszon.
2024. májusában a Vajgacs az árvíz elleni védekezésben vett részt a Jenyiszej folyón, feltörte a jégbe vágott, a jeges ár levonulását segítő régi csatornákat, a torlaszok kialakulását megakadályozandó pedig új csatornákat vágott a folyó vastag jegén megelőzendő, hogy a levonuló, torlódó jeges ár kárt tegyen a dugyinkai kikötő berendezéseiben. Ugyanezen év július 2-án a Vajgacs nyitotta meg a nyári-őszi hajózási szezont, biztosítva három, olajtermékeket és más rakományokat szállító hajó célba jutását az északi területek téli ellátása érdekében. Ma a Vajgacs továbbra is rendületlenül rója az Északi-tengeri hajózási útvonal jéggel borított szakaszait, segítve a hajók biztonságos célba jutását.
