Az atomenergia újjáélesztése szinte mindennapos téma lett a médiában és befektetők körében is. A fukusimai baleset után a világ nukleáris ipara kirekesztett helyzetbe került és hosszú utat tett meg legfontosabb erényeinek fokozatos elismertetésében, amelyek a termelés és a termelési költségek stabilitása és a környezetbarát működés. A közelmúltban a fenntartható tevékenységek taxonómiájába való felvételt pénzügyi elismerés egészítette ki. Megkezdődött a nukleáris projektek finanszírozásának jóváhagyása is ami nagyon fontos tendencia.
Természetesen nem állíthatjuk, hogy korábban egyáltalán nem jutott finanszírozás az atomipar számára. Robert Bryce szerint (The Wealth of Nations: Electricity and the World’s Needs) 2020-ban az atomenergiával foglalkozó startupok 381 millió dolláros, 2021-ben már 3,4 milliárd dolláros befektetést kapnak, és ezek a számok azóta csak tovább nőttek. Említsük meg az 1,2 billió dolláros amerikai infrastrukturális beruházási törvényt is. Ebből 6 milliárd dollárt a meglévő atomerőművek leszerelésének megakadályozására, 2,5 milliárd dollárt pedig a fejlett reaktorok demonstrációs programjára fordítanának.
A startupok által tervezett erőműveket azonban még nem hagyták jóvá a nukleáris hatóságok.. Nagyon fontos lépés tehát, hogy pénzt különítsenek el az építkezésekre, különösen a nagy teljesítményű reaktorokkal épülő atomerőművek vonatkozásában. Ezt sürgették a NAÜ és a WNA vezetői, Rafael Grossi és Sama Bilbao y León az elmúlt években.
A nukleáris beruházások terén Oroszország és Kína állnak az élen. Kína a hazai, Oroszország a nemzetközi építkezésekben vezet. A jövőbeni szerződésekről folytatott tárgyalásokon a Roszatom többek között a finanszírozásban való segítségnyújtást ajánlja fel ügyfeleinek. Ezenkívül a Roszatom és tagszervezetei zöld hiteleket vesznek fel kereskedelmi bankoktól nukleáris projektek finanszírozására.
De fokozatosan más országok nukleáris projektjei is finanszírozókra találnak. Íme néhány friss példa.
Márciusban a francia elnöki hivatal közzétett egy jelentést arról, hogy a kormány beleegyezett, olyan támogatott hitelt nyújtásába, ami az országban atomerőműparkot üzemeltető EDF számára hat új reaktor építési költségének legalább a felét fedezi. A finanszírozással kapcsolatos kérdéseket a következő hetekben rendezik. A dokumentumokat ezután küldik meg jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.
Emmanuel Macron francia elnök 2022 február elején jelentette be az új reaktorok építésének tervét. Akkor a média hat EPR2 reaktorból álló sorozatról számolt be, további nyolc blokk építésére vonatkozó opcióval. Az új blokkok részben a leszerelt blokkok helyébe lépnének, és növelnék a francia atomerőművek teljes beépített teljesítményét.
A hat egység beruházási költségét 2022-ben mintegy 50 milliárd euróra becsülték. A francia média 2024 márciusában egy forrásra hivatkozva 67,4 milliárd euróról számolt be. Lehetséges azonban, hogy ez a szám még magasabb lesz. Az EDF 2023. novemberi adatai szerint a Flamanville-3 teljes építési költségét 22,6 milliárd euróra becsülték. A Flamanville-3 az egyetlen olyan franciaországi blokk, amely a 21. században épült, és a költségeket tekintve viszonyítási alapnak tekinthető.
Az ország elnöke, Andrzej Duda aláírta azt a törvényt, amely 60 milliárd złoty (14,4 milliárd euró) összeget különít el az ország első atomerőművének megépítésére a pomerániai Lubiatowo-Kopalino telephelyen. A finanszírozást az ország kormánya már korábban, idén januárban elfogadta, a parlament pedig februárban hagyta jóvá.
A törvény az építésért felelős állami tulajdonú Polskie Elektrownie Jądrowe (PEJ) társaság tőkéjének 30 százalékát irányozza elő. További 70%-ot külső forrásokból kívánnak előteremteni. Így a vonzott beruházások teljes összege 48 milliárd eurót tesz ki.
A projekt 2024 decembere óta az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A PEJ tárgyalásokat folytat a fővállalkozóval, a Westinghouse és Bechtel konzorciummal. Az első blokk építése várhatóan 2026-ban kezdődik, és az erőmű 2033-ban kezdi meg a termelést.
India a kis teljesítményű reaktorokra helyezte a hangsúlyt. Az ország 2025-ös költségvetése mintegy 2,5 milliárd dollárt irányoz elő kis teljesítményű, moduláris reaktorokkal felszerelt atomerőművek tervezésére és telepítésére. Az indiai atomenergetikai minisztérium egy 200 MW-os BSMR-200 reaktor építését előirányzó projekten dolgozik. Ez egy nehézvizes (PHWR) reaktor, és várhatóan alacsony dúsítású uránnal üzemel majd. A BSMR műszaki terve már elkészült, és jóváhagyás alatt áll. Az építési idő várhatóan 60–72 hónap a terv jóváhagyásától számítva. India még egy ugyanilyen típusú, 55 MW teljesítményű reaktor tervén is dolgozik. India azt tervezi, hogy 2033-ra legalább öt saját tervezésű, kis teljesítményű reaktorral felszerelt blokkot helyez üzembe.
India emellett folytatja nagy atomerőművek építésére irányuló programját is. Idén februárban az ország pénzügyminisztere, Nirmala Sitharaman megerősítette az indiai kormány azon terveit, hogy 2047-re 100 GW-ra növelik az atomerőművek teljes beépített teljesítményét (jelenleg ez 7,55 GW). Ma hat, együttesen 4,7 GW kapacitású blokk áll építés alatt. Ezek közül négy a Kudankulam Atomerőmű második és harmadik szakaszának blokkja, orosz tervezésű VVER-1000 reaktorokkal. Az orosz és az indiai fél tárgyalásokat folytat hat nagy teljesítményű blokk építéséről egy másik indiai telephelyen, valamint egy kis teljesítményű atomerőmű építéséről is.
Az amerikai energiaügyi minisztérium márciusban 56,8 millió dollárt fizetett ki egy 1,52 milliárd dollárig terjedő bankgaranciából a palisade-i egyblokkos atomerőmű újraindítására irányuló projekt számára. A 800 MW-os blokkot 2022 májusában állították le, és a Holtec International vásárolta meg. A vállalat eredetileg leszerelte volna a blokkot, de aztán úgy döntött, mégis újraindítja. A márciusi kifizetés már a második a hitelgarancia keretében. Az elsőre tavaly szeptemberben került sor.
A vállalatok más befektetési formákat is találnak. Például a cseh ČEZ energetikai vállalat, amely idén márciusban kötött üzletet a kis moduláris reaktorokat fejlesztő brit Rolls-Royce 20 százalékának megvásárlásáról. A befektetés Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint „több százmillió font sterlinget” tett ki. A ČEZ és a Rolls-Royce még az idén meg kívánja tárgyalni az első egységre vonatkozó szerződés feltételeit. A vállalatok összesen legfeljebb 3 GW összkapacitású kis teljesítményű atomerőmű építését tervezik. A ČEZ más országokban is részt kíván venni a brit kis teljesítményű atomerőművek építésében. Így, ha a projekt megvalósul, az üzlet biztosítja a Rolls-Royce belépését a cseh energiapiacra, a ČEZ pedig alkatrészeket szállít majd a csehországi és külföldön megvalósuló kis teljesítményű atomerőművek számára.
Egy másik lehetőség, hogy a vállalatok nyilvános platformokon keresztül szereznek pénzt. A South Korea Hydro & Nuclear Power Co (KHNP) például idén március elején 1,2 milliárd honkongi dollár (154 millió USD) értékben bocsátott ki zöld kötvényeket. A vállalat a bevételt az atomerőművekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozására, valamint az atomerőművek biztonságának javítására kívánja fordítani. A vállalat közölte, hogy a zöld kötvénykibocsátás révén alacsonyabb kamattal tud majd forrást bevonni a nukleáris projektekhez.
Az atomenergiába történő befektetésnek ezt a formáját a technológiai vállalatok kedvelik.
A Microsoft, a Google és az Amazon tavaly ősszel megállapodott az atomerőművek üzemeltetőivel és fejlesztőivel az adatközpontjaik áramellátásáról. A Google a Kairos Powerrel, az Amazon az X-Energyvel kötött szerződést. A Microsoft nem a startupokra, hanem a Three Mile Island-i Atomerőmű (a Constellation Energy tulajdonában lévő) leállított egységének újraindítására számít.
Csak néhány finanszírozási formát említettünk a nagy atomenergiaprojektek számára. Vannak kisebb projektek is, például a kanadai kormány négy év alatt 304 milliárd kanadai dollárig (212 millió USD) finanszírozza az új, 1000 MW-os Candu Monark nehézvízes reaktor-projekt fejlesztését. Néhány beruházás még jóváhagyásra vár. Dél-Afrika 1,2 milliárd randot (kb. 66 millió USD-t) irányzott elő egy többcélú reaktor építésére Pelindabában.
A költségvetést a parlamentnek még jóvá kell hagynia. A pénz azonban nem lesz elég. A kormány feladata, hogy olyan partnereket találjon, akik nemcsak a hiányzó pénzt, hanem a technológiát is biztosítják.
Március végén a svéd kormány benyújtotta a parlamentnek az atomenergetikai beruházások állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy kedvezményes kamatozású állami hitelt nyújtanak négy, együttesen 5 GW elektromos teljesítményű atomerőművi blokk tervezéséhez, építésének előkészítéséhez, megépítéséhez és teszteléséhez, valamint egy árkülönbözeti szerződéseken alapuló árképzési mechanizmus alkalmazásához, ami már szerepel a 2026-os költségvetési tervezetben. Augusztus 1-jétől az érdekelt szervezetek ajánlatokat nyújthatnak be az új blokkok építésére. A jövőbeni energiaellátás áráról a pályázó és a kormány közötti tárgyalások során kell megállapodni.
Vannak végül összetett szerkezetű projektek, mint például a belgiumi Doel Atomerőmű 4. blokkjának és a Tihange Atomerőmű 3. blokkjának üzemidő-hosszabbítása. A finanszírozás magában foglalja az Electrabel egy részének államosítását, az SNF-kezelési kötelezettségek átadását az áramszolgáltatótól a belga államnak, valamint kifizetéseket.
A szén-dioxid-mentes és megbízható nukleáris kapacitásaik fenntartásában és fejlesztésében érdekelt államok nagy összegeket fordítanak a blokkok építésére, bővítésénre és akár a leállított egységek újbóli üzembe helyezésnek finanszírozására is. A finanszírozás leggyakoribb formája a kedvező feltételekkel nyújtott állami hitelek vagy állami hitelgaranciák.
Szintén gyakori az árkülönbözeti tarifa, ami azt jelenti, hogy a kormány és az áramszolgáltató megegyezik az áramszolgáltatás tarifájában. Ha a piaci ár alacsonyabb, mint a tarifa, a kormány fizet a vállalatnak, és fordítva, ha magasabb.
A társaságok a villamosenergia-ellátáshoz saját tőkét, adósságfinanszírozást vagy hosszú távú szerződéseket használnak. A legszembetűnőbb az, hogy a bankok feladata a projektek, köztük az energiaprojektek finanszírozása, de ezek nem tartoznak az atomenergiába beruházó szervezetek közé. Tavaly szeptemberben 14 bank támogatta a nukleáris kapacitás 2050-ig történő megháromszorozását. Ám egyelőre nincs hír arról, hogy hiteleket adtak volna atomerőművek építésére. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője üdvözölte a Világbank lépését, mellyel szorgalmazza az atomenergia finanszírozására vonatkozó indokolatlan tilalom feloldását. De a „folyamatban lévő előrelépés” és a támogatás kifejezések nem jelentenek aláírt szerződéseket vagy pénzt azok számlájára, akik ténylegesen tervezik, építik, beindítják és működtetik az erőműveket. Ezért mondhatjuk, hogy az atomenergia-beruházások lendkereke végre megmozdult, ám egyelőre még csak a lendület indításánál tart.
